2022. december 16., péntek

2022. október 18.

Bementem Egerbe Korni utolsó papír alapú útiköltségpapírját intézni, ez is online lett már. Mariska néni biztos nagyon örül majd…
Ettem egy szendvicset a Rádiban. Lecserélték a fiatal felszolgálókat, a mostani hisztizett egy sort az egyik a másiknak, miközben a másik a szendómat melegítette, hogy „nem melegítünk szendvicset…”. Dehogyisnem, 600 Ft-ért kétfalatnyi szendvicset melegítsél már meg! Azzal magyarázta, hogy elfonnyad a zöldség…, mondjuk, ebben 1 morzsányi zöldség sincs: kroaszonkifliben sonka meg sajt, ennyi. Szerencséje, hogy nem nekem mondta, nem voltam türelmes kedvemben. Előtte egy fickó narancslevet kért; extra, hogy 100%-os narancslevet lehet ott kapni. Már gondolkodtam rajta, hogy veszek egyszer, de ezek után… A présbe egészben, héjastól dobálja bele a narancsot –, már ez undorító, de most ráadásul a fickó itala dugig volt muslicával… „Nem tudnak vele mit csinálni”. Én meg nem innám meg annyiért (se).
Aztán könyvtár, találtam egy csomó jó könyvet, pl. Szép Zsolt: Kárpát walzer-ját. Hatalmas, 650 oldalas könyv bolhaszemnyi betűkkel (vagyis normál betűkkel duplaennyi lenne). Végre a központi könyvtárba is bekerült egy Szigeti Kovács Viktor-könyv; ő úgy tudom, Fekete Istvános állatos ifjúsági könyveket ír, régóta kíváncsi vagyok rá. Ez az Először volt az erdő cicás, a másik, a Lúna gyermekei gólyás, és még érdekel az eddig kétrészes táltosos könyve is.
Vasárnap csatornát takarítottunk…, illetve én nem, csak szegény András. Ugyanis eldugult vécé, mégpedig az állítólag simán lebomló nedves vécépapírtól. Legalábbis ez van a zacskójára írva, hogy le lehet húzni. Ezek szerint nem lehet. Mi legalábbis nem fogjuk többé.
Hétvégén Hortobágyi húsos palacsintát terveztem, de végére kiderült, hogy nincs itthon tejföl. Addigra már megfőtt a pörkölt és megsütöttem a palacsintát. A pörihez végül főztem tésztát, mintha makaróni lenne, de a palacsintába való húst teljesen szárazra szoktam sütni, így a tésztához nem tapadt. A palacsintához természetesen volt lekvár, kakaó és kamunutella, szóval azzal nem volt gond, sőt! Még örültek is, hogy nem sós, hanem édes.
Kivittem Sunnyt ásni, a végére kijött András is gallyakat gyűjtögetni a páros fa alól. Találtam egy gyönyörű gombakört, de elég nehéz volt lefényképezni. Azért egészen különleges még így is!


Szelfit is próbáltam a bolond kutyával, de nem kompatibilis.




Shelby Van Pelt: A boldogságnak nyolc karja van: Ez tipikusan az a könyv, amelyik „felmérgel”. Nem unikornistakony, mert abban egy betű sem volt, ami tetszett volna, ez viszont egy viszonylag elfogadható, kedves történet… lehetne… De borzasztóan felidegesített a rengeteg belegyömöszölt idióta klisé, csak hogy ne 250 oldalas legyen, hanem 350. Ez az amatőr húzás nálam nagyon betette a kaput.
Aztán itt van a főszereplő nénike El Arrébb Tova, aki rettentően idegesítő. Kisvárosi néni, aki beleáll a város életébe, közben magában zsörtölődik, hogy miért zavarják, szinte láttam magam előtt, ahogy tipeg-topog a városban és beleütődik az orra mindenbe. Folyton áldozatnak tartotta magát a gyerek miatt – hány éve is…, 25? Megértem, hogy a gyerekünk halálát, főleg, ha nem láttuk tényleg meghalva (vagy még akkor sem), lehetetlenség feldolgozni, azt gondolom, én nem tudnám elviselni utána a világot. Nem lennék ilyen kis nénike… - - - - Ezek a magyarul is van jelentése-nevek engem nagyon zavarnak: Tova, Kaja meg a Fika kicsi könyve…, képtelen vagyok elhinni, hogy abban az országban, ahol a Car wash című film magyar címe Retkes verdák rémei, ne lehetne ezeket a neveket megváltoztatni...
Szóval a három szálon futó sztori szépen összeér, ahogy annak lennie kell…, sírós happy end…, helyett idegbaj, mert számodra már régen kiderült minden, de a szereplők még tesznek egy kört, te meg téped a hajad: meg ne kérdezd!, meg ne nézd! el ne mondd! - ááááá!!!
A polip nyilván csak töltelék, mint a japán könyvekben a macska, de ez legalább okos és segítőkész, nem olyan, mint a macskák, akik bár okosak, de közben szemét kis rohadékok, ami nem igaz, amúgy...
Cameron idegesítő volt, élhetetlen hülyegyerek.
Nem tudom, nem tetszett ez a könyv, pedig jó is lehetett volna, nagyon jó! De mivel gyenge közepes lett, ezért utálom…

Nincsenek megjegyzések: