Hildának szülinapja lesz holnap, kitaláltam, hogy sütök neki pöfeteget. Ha lúd, legyen kövér, négy ízben csináltam: csokis, diós-mogyorós, citromos és kávés. A csokis vagyis inkább kakaós szokás szerint kemény, száraz és ízetlen lett. (az első két sor a tepsiben) A diós-mogyorós (dió + pár csepp brutál intenzív ízű tejszínesmogyoró-aroma, amit nem rég találtam a Tescoban) nagyon finom lett, érződik a dió és a mandula íze is. (3-4. sor) A citromosnak semmi íze, mert kevés lett bele a citrom. (5-6. sor) A kávés kicsit szétlapult, de az is kurvajó lett. (utolsó sor)
Természetesen megfogtam pusztakézzel a tepsit..., nem vagyok normális.
Ha már sütikkel dicsekedem, itt a hétvégi sütésem is; ez Moly-kihívásra készült. A Süssünk együtt-kihívás júniusi feladataként amerikai kekszet kellett készíteni. Bár eléggé félek a kekszektől, sok receptet megbántam már, valahogy az amcsikeksz mindig ehető lesz. Ez meg most még finom is lett.
Andri meghívta Kornit kajálni a Bodegába, de valamiért a Mekibe mentek. Andri szerint Korni inkább Mekizni akart, Korni szerint meg Andri drágállotta a Bodegát és ezért mentek a Mekibe. Szerintem meg simán félreértették egymást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése