Igaz, munka nincs, de bementem ma Egerbe. Itthon hatalmas szél volt, Egerben annyira nem.
Nem volt túl izgalmas. Voltam gyógyszertárban, vettem Eurovites, 90 db-os 1000 mg-os C-vitamint és D-vitamint is, plusz a szokásos Adcirca és Stayweer, amiből még van benn januári recept és 1 bontatlan doboz is itthon.
Beugrottam a könyvtárba, visszavittem pár könyvet, de nem volt kedvem bóklászni: nem írtam fel és magamtól nem jutott eszembe egy könyvcím se. Utálom az új dizájnt, képtelen vagyok megszokni. Kivettem az Én vagy senkit, akkor érdekelt, de utána nem volt kedvem elkezdeni, olvasatlanul vittem vissza.
Könyvtár helyett bementem a Lipótiba, de ott se volt kedvem lógni, így inkább hazamentem. Egy labri jött velünk haza a buszon, nagyon aranyos és ügyes volt!
Idegsít az orkán, szétreped a fejem.
Fánkot sütöttem tegnapelőtt, de alig ettem belőle, mert Andri kitalálta, hogy ő nutellával szereti.
Sunny hasa megint kuruttyol, mint nyáron. Most nem vártam meg, hogy hányni fog-e vagy nem lesz annyira beteg, egyből adtam neki a Normaflore-t. Nem lett rosszabbul.
Andri megint kopasz.
Már tervezgetjük az idei kertet: most is lesz patisszon és tök, de kevesebb patisszon és pár sütőtök is, a hosszúkás, nem a halloweeni. Sóska nem lesz, megvárjuk, míg kiszárad a mogyoróbokor és kivágjuk, de spenót igen. Lesz bab is, ami két éve nem volt. A karfiolos szerencsétlenségünk után most megpróbáljuk a fejes- és a kelkáposztát, hátha most nem eszi meg mindet a bogár. Lesz sok fűszerpaprika és végre retek is. Az almafák alá pedig bársonyvirágot és nárciszt tervez ültetni András.
Ez a kert felásva, ennyi területünk van most:
R. Kormos Noémi: Roxy kutya naplója: Ezt a könyvet egy egri nő írta, valószínűleg (szerintem) Demény a kötsög volt az ihletője. Tetszik, hogy a kutya szereti a gazdit és nem tartja „alsóbbrendű fajnak”, „házi rabszolgának”, mint a kortárs kutyás-/macskáskönyvek állatai (mint pl. Demény). De kb. ennyi… Az önirónia, a folyamatos (és ismétlődő) „poénkodás” és beszólogatás egy idő után borzalmasan fárasztó! Blogként talán élvezetes, könyvként egy nagyon vastag szerkesztést, áthúzást, átírást szükségesnek éreztem volna.
Nem tudtam végigolvasni.
Diana Gabaldon: Az idegen (Outlander): Egyik kedvenc vloggerem, Enikő Imádja ezt a sorozatot könyvben és filmben is és hiába nézegettem a Snitten a képeket és már azokból éreztem, hogy nekem ez nagyon nem fog tetszeni, azért Enikő rajongása meggyőzött, hogy legalább nézzek bele a filmbe. Az első 7 részt tudtam megnézni, de már az első képkockáknál tikkeltem a főszereplőktől és hogy az egyiknek folyton belelóg a meztelen melle a képbe… Ez a film ugyanis egy ócska Trónok harca-utánzat irritáló szereplőkkel és dugig indokolatlan meztelenséggel –, bár a fiúknál még egy meztelen feneket se lehet látni, de a főszereplő csajnak többet mutatták a mellét, mint az arcát. Ezen kívül tele van kiszámítható, überagyalágyult „fordulatokkal” („nincs is felesége”) és nagyjából zéró történet. Néhány rész után elkezdtem ordibálni a tévével…
Ettől függetlenül megpróbálkoztam a könyvvel is, hátha csak az adaptációnak szállt el az agya, de az se tetszett. Unalmas, terjengős, hosszú. A kötelező házasságos vernyogás szánalmas, hiszen egyértelműen kefélni akar a fickóval –, és miután elkezdték, onnan aztán be se fejezték…
Volt egy rész a loch nessi szörnyről, az ügyes volt, de ez durván 5 sor volt a 900 oldalas könyvből.
Nyilván ezt se olvastam végig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése