Elérkezett a várva várt nap: Andri táncol a Dobó-bálon. - - - Nem nagyon emlékeztem már a mi szalagavató bulinkra, de most beugrott, hogy a tánc (és a szalagtűzés) után mi alig vártuk, hogy eltakarodjanak a szülők és bulizhassunk (esetemben le-föl rohangálhassak) a barátainkkal. Nos, ez most eszembe jutott, … csak most én vagyok a szülő.
András hajnalban ment el dolgozni, Korni nem sokkal utána lépett le iskolába. Andri itthon maradt, 15-kor indult el táncolni. Egész nap síkideg volt. Hideg van, félt, hogy fázni fog a vékony papírgatyában, vett alá egy mackót, így még tartása is lett. Én se nagyon tudtam, mit vegyek fel; végül a vastag fekete farmert és bakancsot alulra, felülre meg sok pólót és egy hosszított pulcsit.
Bebuszoztam Egerbe, besétáltam a sulihoz és beálltam a kacskaringós sor végére. Korni közben elindult a másik irányból, kb. az ajtóban ért be. Bementünk, tömeg volt, de próbáltunk úgy helyezkedni, hogy lássuk Andrit, vagy bármit. Némi téblábolás után, viszonylag pontosan elkezdődött a tánc. Rengeteg osztály volt, de ők valahol az első 3-5-ben benne voltak, szóval még éppen nem untuk, mikor sorra kerültek. A csoportban dupla annyi lány volt, mint fiú, ezért ugyanazt a táncot két lánnyal is eltáncolta egy fiú, miközben a másik lány a kör közepén lengedezett. Érdekes koncepció. Andri „nem párja” egy fekete hajú, Enikő nevű lány (ha jól tudom a nevét) volt, a párja pedig Eszter, aki szőke. Nagyon szépek voltak így hárman! A másik lányról nem is beszélt soha Andri, pedig valahol ő is a párja volt és valahogy ő is „kiválasztódott” (csak arról mesélt, hogy Eszter meg ő választották egymást a folyosón, hogy Enikőt hogy dobták be a körbe, arról nem beszélt).
Tőlünk kicsit jobbra állt, az elején inkább takarásban, de aztán valamelyik mellette lévő pár elmozdult, így lehetett látni őket rendesen és Korni tudott videót csinálni az egész táncról. Mondjuk, a felvétel elég vacak, csak annak ér valakit, aki nagyjából tudja, melyik paca kicsoda… Nagyon klassz zenék, voltak, a bevonuló tánc zenéje Lana Del Rey: Video Games volt, a fő tánc-zene Joji: Glimpse of Us, a kivonuló zene pedig The Weeknd - Earned It. Ki-bevonulással együtt kb. 6-7 perc volt az egész. Amit bírtam – és amit mondott is korábban többször is Andri –, hogy mindenki úgy mozgott, mintha gyorsított felvétel lett volna, ők meg szép lassan, a zene ritmusára, valahogy sosem voltak mégsem késésben. Andri nagyon szépen mozog, jól áll neki a tánc!
a kritikus pont, emelés az abronccsal:
Pár perccel utána, hogy levonultak a porondról, megjelentek a hátunk mögött. Kimentünk az aulába – ott hagyva a többi 20 táncot –, hogy megismerkedjek Eszterrel, az anyukájával és a barátaival. Ez is durván 10 perces esemény volt, miközben felhívott András, hogy kitakarított a lakásban, adjam oda Andrinak a kulcsot és menjek vele haza, valamint próbáltam fényképet csinálni minden kombinációban a semmilyen kombinációban beállni nem akaró gyerekekről. Azért sikerült egy közöset a párról
a párral
és a tesókról is nagy nehezen
Ezek után engem felszedett András az iskola kapujában, ők pedig mentek vissza bulizni.
Még korábban Andri nyávogott, hogy benn aludna a lakásban, de mi kategorikusan kijelentettük, hogy nem, főleg, mert esély volt rá, hogy maradok a második, 21 órási táncig (megismételték) és én alszom ott. Ez okból, amikor indultam, elraktam a nagy lakáskulcscsomót. András, bár azt mondta, őt nem érdekli a tánc, mert „nem Andri táncol”, de szerintem ezzel „vigasztalta” magát, ugyanis 18 óráig farsangon ügyelt, utána hazament, kitakarított a lakásban. Addigra vége volt az 1. táncnak és nem akartam ott maradni bizonytalanra, hogy újra megnézzem, úgyhogy hazajöttem vele, így Andri maradhatott a kulccsal benn. Miután begurultunk Mónosbélbe, eszembe jutott, hogy pár hónapja levettük a lakás kulcsát a kulcscsomóról, hogy ha elhagyja a gyerek, ne az egészet hagyja el, csak 1 db kulcsot - - - vagyis odaadtam neki nagy vidáman egy olyan kulcscsomót, amin rajta volt a főbejárat meg a hátsó bejárat kulcsa, de a lakásé nem, mert azt áttettük egy másik kulcstartóra. Írtam Andrinak, azt mondta, mindegy, majd keres máshol szállást. Végül „talált is”: buliztak 6-ig, amikor jött az első busz. Én egész éjjel szarul éreztem magam miatta és közben eszembe jutott az is, mennyire megszívattam volna magam, ha én maradok ott mégis a kulccsal. Szombaton bementünk lekapcsolni a vizet, villanyt; András kipróbált két kulcsot is a csomóról: mindegyik nyitotta a lakást…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése