2023. július 3., hétfő

2023. január 26.

Hajnal 5-kor keltem, mert Korni nagyon vacakul volt: ki-bejárkált a vécéről vagy hányni, vagy hasat menetni. Természetesen fájt is neki nagyon. András szerint –, de már szerintem is – az a baja, hogy éjszaka vízszintesben fekve lefolyik a váladék a torkán a gyomrába. Csak kicsit taknyos, illetve kicsit kell fújnia az orrát, de ettől még tele van a feje vele.
A buszhoz menet a sarki nő hátsó udvarában láttam egy csodálatos – szerintem – bernáthegyi kölyköt. Már nem pár hetes gombóc volt, hanem inkább olyan féléves kiskamasz. Szóltam hozzá, értelmesen figyelt és elképesztően aranyos volt! Egy kendő volt a nyakában, szóval, gondoltam, befoghatta, elkódorgott valakié, de aztán láttam a nő kiskutyáját is, és az is kabátban volt, ha jól láttam, bár akkor sem értettem, miért… Mindenesetre 15 órakor, mikor jöttünk haza, már nem láttam.
A munka klassz volt, a végén kezdtünk el egy új munkát, dobozokat kellett duplózni meg hajtogatni.
Végre nem felejtettem el bögrét vinni, így 1:30 perc alatt megvan a kávé és nem is kell rá várni órákat, hogy meghűljön. Viszont annyira nem forró, hogy melegen tartson odakinn, bár ma hidegebb volt, mint máskor, így nem sokáig tudtam ácsorogni a bagósokkal.
András 14-kor jött értem, mikor kiálltam az ajtóba várni, jött a nem rég említett tanárnő, hozta a fiúkat. Egyből vágta, ki vagyok, odahívott, beszéltünk. Mondta, hogy nem tudja, hogy fogják megoldani a 6 órási kezdést, mondtam, hogy lehet beszélni a csajokkal odabenn. Nagyon jófej nő és imádja ezt a két kis birkát, bármit megtenne értük!
Andrással beugrottunk a Spárba, vettünk húst meg pogácsát, de 99 Ft-os finom tepertős nem volt kitéve, így vettem 180 Ft-os vacak sajtosat. Soha többé! Viszont volt fánk-árusítás is, vettem 8 lekvárosat.
Este pörköltet főztem, de nem ettünk belőle, inkább holnapra Korninak.
Korni-duma: pár napja nevet keresett magának a Minecraftban. Ajánlataim: mathematikhausaufgabe – vagy Katzensprache.
Charlotte McConaghy: Egykor farkasok éltek ezen a tájon: Már nagyon rég óta szerettem volna az írótól olvasni; belekezdtem a másik könyvébe is, de épp valami komolyabb olvasásban voltam benne (azt hiszem, Moskát Anitát terveztem), így nem kezdtem el rendesen. De már az is borzasztóan tetszett, ami pár sort olvastam belőle.
Ez most Suba Csaba kihívására kellett, így örültem, hogy egy könyvét „kötelezően” kézbe vehetem.
Zseniális ez a könyv!
Csodálatosan van megírva (és lefordítva), gördülékeny, olvastatja magát, ezen felül izgalmas és kellően nyomasztó. (Mondjuk, normálisabb nevet is adhatott volna a szereplőknek, mert a tesóról a közepetáján jöttem rá, hogy lány, nem fiú…) És nyilván a farkasok…, a természet, a fák – még sosem olvastam írót, aki ennyire csodálatosan ír a természetről. Konkrétan minden nap elmegyek egy erdő és patak mellett kétszer – munkahelyre be és haza –, mindig is imádtam (ezért költöztem ide), de még sosem éreztem azt a fajta tiszteletet, szeretetet, vonzódást irántuk, mint most. És persze, ha lehet, még jobban imádom a kis husky kutyámat, aki az én kis házi farkaskám.
Nagyon izgalmas történet, ahogy a múlt puzzle-ja összeáll és ahogy a nyomozás folyik és amire kifut. Amikor „végeket vizualizáltam”, teljesen el tudtam rugaszkodni: én azt hittem, tényleg kinyírta Gust, és azt is, hogy Aggie meghalt, esetleg öngyilkos lett, Inti pedig „képzeli”, hogy ott van (többször mondta is ezt), eszembe se jutott, hogy farkas ölte meg a fickót, de nem gyanakodtam egyáltalán Aggie-re (pedig teljesen nyilvánvaló volt). Azt gondoltam, a felesége ölte meg, de őt elég pipogyának gondoltam, és még Duncan-re gyanakodtam, vagy valakire, aki a farkasokra akarja kenni.
Inti fantasztikus volt a képességével, teljesen hihető, hogy lesz ilyen a jövőben. Ahogy a világot látta, ahogy az embereket látta, ahogy beletekeredett a fájdalmába és ahogy kivergődött belőle. A kapcsolata a tesójával…, mind-mind elképesztően zseniális volt!
A vége (úgy az utolsó 50 oldal) konstans sírás volt…, a kutya, a farkas…, mivel legtöbbször várakozás közben olvastam a vasútállomáson vagy az utasellátó restiben, így elég érdekes volt…

Nincsenek megjegyzések: