2023. február 19., vasárnap

2022. december 6.

Vasárnap Andrással ketten mentünk Tescoba. Csináltunk mikuláscsomagokat, megint négyet, mint mindig. Vettem extra Oreokat, epreset Korninak, karamellásat magamnak. Nem rossz…, csúnya is lenne egy Oreo-tól…, de elég tömény. Volt akciós tusfürdő, a gránátalmás fincsi, a többi kb. jelentéktelen. De a dobozok tök szépek...


Egy ideje „munkalázban égek”, ami azt jelenti, hogy folyton elfelejtek mindent, mert mindig másra koncentrálok (és máson stresszelek), mint kéne. Pl. hajnalban Mikulást játszani…, így gyorsan, a reggeli mosdás alatt csempésztem a csomagokat a cipőkbe (amik nyilván már nem voltak az ablakba téve, mert azért annyira nem kicsik már). Persze azt elfelejtettem (és mindenki más is), hogy bögrét kell vinni az iskolába.
Ugyanis ma a 11. D-sek tartották a mikulás-bulit. Nem tudom, ezt előre megbeszélték-e (Andri nem mondta), vagy hirtelen bedobták a legbevállalósabbat, de Andri barátja, Tomika volt a Mikulás, ennélfogva Andri volt a Krampusz. Sok mindent csináltak, lehetett szaloncukorra kis üzeneteket tűzni egymásnak (Andri panaszkodott, hogy nekik kellett ezt intézni, így arra már nem maradt idő, hogy ők írjanak cetlit), tea bögrében (direkt kiválasztottam, milyen bögrét visznek: Andri egy olyat, amire rá van írva, hogy „Andrási”, Korni meg a Pergamenre Hányt Szavak-os kvízen nyert bögrét hagyta itthon). Lehetett közös fotót csinálni a Mikulással (aki később a diákigazgató-jelölt, Levi lett), a facebookon van egy nagyon édes kép, ahol Tomi az anyukájával áll, de Korni is csinált közös képet…, nem a Mikulással, hanem a két birkáról.


27-e óta Advent van, de nem nagyon érdekel most…, ez se. A gyertyákat nyilván nem gyújtom meg, ezt már ezer éve nem csinálom, főleg, mert nem jelent számomra semmit már, de most még adventi naptárat se vettünk a kölyköknek…, és nem is hiányzott nekik a vacak csoki. Annyira meg nem érdekel, hogy valami különlegeset vegyünk, mert kb. már mindenfélét lehet kapni a luxuscsokistól kezdve a kenyérhozzávalókon át a teafüvekig, mindent, és persze olyat, ami nem kaja: Harry Potteres legosat láttam valakinél, például. Persze Korni kinézett magának egy kristályosat; mániája most ez a kristálygyűjtögetés; mint kisbaba korában, mindenféle kavicsot felszed a földről, gyűjtögeti és vizsgálgatja. Kedvence a „bolondok aranya”, a pirit, van is neki, meg még egy csomóféle. A kalendárium egyébként 8e Ft volt, de mivel nem vergődött érte eleget, így nem vettük meg.
5-én megszületett anyósom mikulásnapi ajándéka, a 4. dédunokája. Ő is Borbála gyereke, a negyedik. Botond lett a neve. (2018-ban 3-án született Tamara.)
Az enyém meg nem százas: Andri vasárnap hajnalban a Bolykiból gyalogolt be Egerbe, aztán meg elaludt a buszon és Nagyvisnyón szállt le. Nem rég az egyik ismerősöm kisfia is elaludt a buszon és felháborodva írta ki a face-re, hogy hogyhogy nem volt senki, aki felismerte volna a gyereket (kis faluban laknak) és rázta volna fel a helyen, ahol lakik, hogy szálljon le. Kicsit egyetértettem vele…, bár nem tudom, én ismeretlenül fel mernék-e ébreszteni valakit, hogy hol akar leszállni. De lehet, kockáztatnék, hogy jót teszek vagy elküld az anyámba…, max. megmagyaráznám, hogy ne haragudj, de az én kölyköm nem egyszer megszívta már ezzel.
2023. január 2-tól március 14-ig zárva lesz a Gárdonyi Géza Színház. Még jó, hogy vettünk bérletet…, habár nem időre vettük, hanem előadásokra.
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe: Több, mint 1 hónapig tartott átrágni magam ezen a könyvön és nem csak azért, mert kizárólag félórányi várakozások és utazgatások közben olvastam, de azért is, mert egyébként máskor nem is akartam. Igazából, ha nem Balázstól kaptam volna és nem lenne erről egy tök jó videója, el sem olvastam volna végig.
Én egy izgalmas lélektani regényt vártam és kaptam egy dögunalmas moralizálást.
A történet egyébként nem lenne rossz, de annyira kétmondattal elmesélhető, hogy muszáj volt melléírni pár unalmas rizsát, hogy egy 100 oldalas akármi kijöjjön belőle.
Nekem kicsit a Láthatatlan emberre hasonlított annyiban, hogy ott is kapott egy különleges ajándékot a főhős és egy rohadt szemétláda vált belőle. Bár, mint ahogy szerintem ott is, eleve barom volt, itt se kellett nagyon megerőltetnie magát...
Rengeteg kiadásnak rengeteg borítóját találtam és azt vettem észre, hogy a legtöbbön a csúf képen is szép a pasi. (Mondjuk ezen pont egyiken se...)

Nincsenek megjegyzések: