Ezt a napot már elég rég óta, minden formában tervezzük, ugyanis egy valaki mindig nyavalyog miatta (mindig más valaki) és mostanában már én se rugdosom az embereket miatta, mint régen, amikor mindent megtettem Egy Nap Közös Strandért. Ennek fényében nem is sikerült fényesen.
Reggel időben keltünk, összepakolásztunk, megetettem kutyát-macskát, kentem pár szendvicset és elindultunk Berekfürdőbe.
Elég hűvös volt, a kölykök pulóverben gubbasztottak hátul, én meg megfagytam a trikóban, de mikor odaértünk 10 óra körül (én közben visszaaludtam), már 20 fok volt. András kitett a kapuban, parkolt és becuccolt Andrival. Vettünk családi jegyet 8.800 Ft-ért.
Hogy akklimatizálódjunk a helyhez, először leültünk a hideg vizes medencéhez reggelizni. Aztán András rábeszélte Andrit, hogy menjen bele – ez nagyjából úgy 20 percig tartott, közben belementem én is és Korni is megállt a lépcsőknél. A fürdőruhája felé felvette a fiú-úszórövidnadrágot, amit múltkor mégis megvett, meg volt rajta egy hasára kötözött ing; kb. combig se állt bele a vízbe, talán a nadrág legalja lógott bele, az úszómesterek viszont direkt átsétáltak a medence túloldaláról, hogy belekössenek, hogy másszon ki a vízből ruhában. Én kicsit úszkáltam, meg dögönyöztettem magam a hányós teknőssel, ami olyan erősen nyomta a vizet, hogy nekidőltem a folyó víznek és megtartott. Aztán persze elég hamar fázni kezdtem, úgyhogy kimásztam és a többiek is leúszták az egy körüket. Átmentünk a melegbe, de Korni nem jött be… - és ezt csinálta egész nap. Ücsörgött kinn a padon, ruhában, leskelődött, néha beleolvasott a könyvbe, mi pedig eleinte percenként könyörögtünk neki, hogy jöjjön a vízbe velünk, aztán ráhagytuk, de akkor már mindenkinek elment a kedve az egésztől. A melegben is dögönyöztem a hátam, nagyon klassz volt, de viszketett utána a bőröm. Borzasztóan viszketett! Lötyögtünk, unatkoztunk, Andrit nyúztuk, aki meg minket nyúzott, hogy másszunk már kifele és menjünk hamburgert enni. Mondtuk neki, hogy kap hamburgert, ha becsalja Kornit. Persze amúgy is kapott volna, de kimászott és sikerül behoznia az utolsó 10 percre. 12:02 perckor (vagyis már dél után) kimásztunk és letotyogtunk a büfékhez. Én rétest akartam akartam enni, de aztán, hogy a kölykök kajáját vettük meg először, rákívántam a gyrosra. Vettünk hambit, gyrost, sült krumplit, jégkását,
rétest végül nem, már nem voltam éhes és lusta voltam elmászni a pultig. Kaja után az ifimedencéhez mentünk. Korni ide se jött be. Borzalmasan hideg volt a víz, de beleerőltettem magam, mert a lépcsőknél András elkezdett hülyéskedni Andrival, a nyakába vette. Korni próbálta a partról fényképezni, de nem nagyon sikerült… Aztán leültünk a medence szélére és mire megszoktam a vizet, addigra Andri megunta és kisírta, hogy még menjünk vissza a melegbe. Persze tudtam, hogy teljesen fölösleges: már fáradtak voltunk, közben tömeg lett és agyrohasztó meleg, úgyhogy pár perc múlva ki is másztunk és átöltöztünk. A végén még vettünk golyófagyit 900 Ft-ért; gyerekek szerint tavaly is ennyi volt. Kár, hogy sokkal finomabb, mint a rendes fagyi és különleges, különben venne a fene ennyiért, egyáltalán nem éri meg. De évi 1 strandoláskor belefér.
Hazafelé Korni kiszállt Egerben, megint Boginál aludt. Idegesít, hogy nincs itthon, de az is, ha itthon van és a takaró alatt gunnyaszt. Akkor inkább menjen…
Természetesen szétégett a vállam.
Izgalmas filmnézés Andrással:
Én: - Nyitott végű, lehet, hazahozta a Földre a vírust.
Ő: - Azt észrevettük volna…, mindenféle Covid meg majomhimlő fejlődött volna ki belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése