A mai nap kb. öngyilkosság volt.
Mostanában kéthetente találkozunk Eszterrel, kajálunk vagy Rádizunk, aztán együtt lógunk estig. Ma is ez volt a terv. De legutóbb a Rádi neki kevés volt (nekem elég, csak akkor azt nem értem, miért én vagyok 100 kg, ő meg normál ember), úgyhogy kitaláltuk, hogy menjünk inkább pizzázni. A környéken a Király pizza van olyan, ahol érdemes pizzát venni, mert bár mocskosul (és egyre inkább) drága, de legalább van is benne anyag, nem csak beleharapsz és elszáll a fele. Szóval a terveink szerint a Dobó téren találkoztunk, átsétáltunk a Királyba, majd kaja után a parkban sétálgattunk, ücsörögtünk és beszélgettünk. Egy remek terv - - - lenne, ha nem lenne klímaválság, ugyanis volt vagy 42 fok és kibírhatatlan volt a hőség! Levonszoltam magam a Királyig, ott vettünk egy-egy pizzát, de benn hőség volt, egy nyomorék plafonventilátor keverte a szagot meg a hőséget, így muszáj volt kint enni. Kaja után – természetesen nem tudtunk megenni 1 egész pizzát, így cipelhettük egész nap a maradékot – gondolkodtunk, hogy visszasétálunk a belvárosba és keresünk egy klímás helyet, de a Mekin kívül egy se jutott eszembe, oda meg nem akartunk menni. Egyébként valószínűleg azért nem, mert nincs is ilyen hely. Eddig se volt, az energiaválságban pedig még inkább nem lesz, még a ventilátorokat is beszedik majd. Szóval nem mentünk hűvösebb zárt helyiségbe, hanem kóvályogtunk a parkban a fák alatt, meg leültünk a padra a sétányon a strand mellett. Mondjuk, ahhoz pont nem volt kedvem, úgyhogy épp nem csurgott rá a nyálam; egész nyáron terveztük, hogy megyünk strandra ketten (is akár, ha a gyerekek nem akarnak, bár szerintem aznap meggondolták volna magukat, hiába nyüszített mindegyik, hogy nincs kedve), de nem sikerült összehozni –, nem a lehetőségeink voltak korlátozottak, inkább az akaratunk. Ráadásul én már nem vagyok egri, nekem minden duplaannyiba kerül, mint amikor még egri voltam: nem jár a csökkentett árú strandbelépő, nem jár az 1e Ft/éves buszbérlet. Meg a gyerekeimnek se, akik a nap 12 óráját ott töltik. Szóval mászkáltunk, ha elfáradtam, leültünk, ha kitört a derekunk a padon, megint mászkáltunk, beszélgettünk. Korni közben Laurával csámborgott valahol, de nem terveztünk együtt hazamenni, mert András be akart jönni Egerbe Obiba és mondta, hogy hazavisz. 16 óra körül felhívtam, hogy lassan jöhet, ő morgott, hogy 18 óra volt megbeszélve, de autóba ült és 1 órán belül ott volt értem. Közben ettünk egy fagyit a Harmos fagyizóban és láttunk egy nagyon durva autót, amit le akartam fényképezni Andrinak, de mire eszembe jutott és előkotortam a telefont, elaraszolt.
András felszedett, végül nem ment Obiba, mert beugrott a kisboltba tejért és félt, hogy megbuggyan, mire hazaérünk – vagy csak ezt mondta, közben meg nem volt kedve Obiba menni. Viszont engem így is be kellett vinnie a plázába, mert megjöttek az R. J. Hendon-könyveim, amiket a Bookline-tól rendeltem akciósan 2208 Ft-ért darabját. Megnyertem ugyanis a 2. részt és ha már könyvutalványt kaptam karácsonyra, be akartam szerezni az 1. részt és az előzménykötetet, ami eddig megjelent. Persze jól megszívatott megint a könyvesbolt, mert a Bookline-nak csak annyi köze van a Librihez, hogy lerakat, vagyis a Libris ajándékkártyámmal megint nem fizethettem, így zsebből kellett állnom a 4e Ft-ot. Mindegy, mert még így is megérte, főleg, ha tetszik majd, de anyátokat már…
Mire hazaértünk, már borzasztóan fájt a fejem, lezuhanyoztam jéghideg (langyos) vízzel és próbáltam túlélni a nap végét. Utólag több értelme lett volna felmenni Eszterhez és rendelni oda pizzát; legközelebb több eszünk lesz. Még mindig nincs túlélőagyam ehhez a világhoz…
Állítólag lesz Egerben cicakávézó! Állítólag a Bíboros helyén lesz majd és állítólag már keresik a dolgozókat, bár én erről sehol nem találtam infot. Kíváncsi vagyok, lesz-e tényleg belőle valami.
A fiúk - 2. évad: 3 nap. Ez az évad már kissé lejtmenet az 1-höz képest. Rengeteg duma, lelkizés, túl sok Hughie és Annie, túl kevés akció. A legnagyobb erőssége a filmnek egyben a legnagyobb gyengesége is: szuper, hogy van két állandó csapat, de tudni lehet, hogy aki eddig nem halt meg, az ez után se fog. Ezért minden évad elején felbukkanó új hős vagy nem hős a sorozat végén kiesik. A sok szereplő, a sok „balhé” közül kevés fut ki valahová, sok elsikkad és kb. semminek nincs tétje, főleg, ha 25ezer évadosra tervezik 8millió hőssel és ellenhőssel. És persze klasszak a többiek is, de Butcher és Hazafi elviszik a hátukon a filmet.
Felbukkan Butcher felesége, aki a végén meghal, egy náci szuperhős, aki a végén meghal és Mon coeur tesója, aki a végén meghal. Valaki (vagy valami) fejeket robbant, Butcher motorcsónakkal áthajt egy bálnán…
Szóval még mindig jó film lehetne, de valamiért mégsem az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése