Kicsit jobban van Sunny, bár tegnap még nagyon nem volt jól, sőt, rosszabbul volt. Egész nap kínlódtam vele, nem evett, nem ivott. Féltem, hogy kiszárad, úgyhogy elkezdtem vízipisztollyal itatni, fröcsköltem a szájába a vizet. Estére a hasa is megindult, akkor már a szájába spriccelt víz után is ment hátra guggolni szegény. Hány is. - - - De arra azért volt esze, hogy átfurakodjon a kiskapun a hátsó kertbe, fene se tudja, minek. Viszont rájöttem, hogy csak akkor megy át, ha a kiskapu alja nincs rátolva a kapufélfára, mert akkor befér a mancsa és kirángatja. Ha rá van tolva, akkor nem tudja. Arra nem jöttem rá, minek megy át, valószínűleg azért, mert tilos… Este Andri locsolt, engedett friss vizet a kádjába fürdeni, beleállt, de csak ácsorgott benne, nem ivott belőle, nem bugyborékolt és legfőképpen nem játszott vele. Mondjuk, ezen a szinten ezt már nem is vártuk. Kicsit behoztam a hűvös folyosóra, a hideg kőre, de csak befeküdt az ajtó elé, mint aki ki akar menni.
Ma kicsit jobban volt, de jóval hűvösebb is volt. Eszegetett, iszogatott, de teljesen el van gyengülve. Este Eszti mondta, hogy ha van Normaflore-om, adjak neki egy ampullával. Bár nem szeretem embergyógyszerrel etetni az állataimat, azért belenyomtam egyet és pár órával később jobban is lett. Hogy ez segített-e vagy egyébként is jobban lett volna már, nem tudom, de a lényeg, hogy jobban van. Evett és feljött a lépcsőn, pedig azt mostanában akkor se csinálja, ha jól van...
Állatorvoshoz persze nem vittem, többek között azért, mert nem volt autó, ugyanis András Kornival elment Berekfürdőbe takarítani és Ladányban aludtak. Így a két legdurvább napot egyedül töltöttük hármasban: én, Andri meg Sunny (+ a két macska, de ők szerencsére nem sok vizet zavartak most).
Egy békés, ámde hatalmas, kb. 5-8 cm-es sáskát kergelésztünk Andri szobájában.
Vettünk dinnyét a Tescoban. 1500 Ft volt. Nagyon finom!
Kleinheincz Csilla: Ólomerdő (Ólomerdő 1): Nem számítottam rá, hogy ez a könyv igazán tetszeni fog, mert annyira hypolták, és ilyen szintű hypolással már nem egyszer durván befürödtem. {unikornistakony} De ez a regény már az első oldalakon behúzott.
A 115ezredik „egy gyerek rájön, hogy ő nem is ő, hanem valaki más és boldogulnia kell ebben a másik világban”-történet valahogy mégsem lesz a +1. Leszámítva a rengeteg dögunalmas természetleírást, az erdő ezerféleképp való leírását, számomra ez egy tökéletes 1. rész lett. Emese épp bekerül ebbe a világba, bukdácsol benne, nem bízik senkiben –, a végén se esik az egyetlen opcionális pasi lába elé. A pasi titokzatos, a regény végére se tudunk meg róla semmit, én nem is kedveltem meg, pedig azt úgy szokás, nem…? A főgonosz nagyon kreatív, ezer titka van és a lelke mélyéről gonosz, nem csak úgy, mert megteheti. A megmentésre váró „királykisasszonyról” kiderül, hogy egy hülye bitch, a gonosz segítőkről pedig kiderül, hogy… kik is igazán.
A regénynek hangulata van, elhiszem, hogy Gödöllő határában van egy mágikus erdő, amiből fémből van a… minden… … ez micsoda ötlet! Lehetett volna több szereplő, kidolgozottabb főhős, de engem nagyon meglepett! (Talán mert nem vártam tőle sokat.)
A becsapós illusztrációk nagyon klasszak és szerintem annyira népmese-adaptáció (címke), mint amennyire vietnámi a szerző…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése