2022. május 3.

Reggel András meg Korni elment Miskolcra az esedékes felülvizsgálatra. Ideggyógyász is megnézte, sétálni meg fél lábon ácsorogni kellett. Állítólag minden rendben van. Legközelebb szeptemberben kell mennie, amin egyből kiakadt, mert az első héten nem akar hiányozni a suliból. Utasított, hogy azonnal hívjam fel és változtassam meg a dátumot – csak itthon vette észre –, de mondtam, hogy van még idő.

Andriéknál érettségi szünet van, de közben a múlt héten megszakadt kompetenciákat is pótolják.

Megjött Korni levele a Dobóból. Természetesen felvették, 14e Ft lesz az egyéjszakás Gólyatábor Nagyvisnyón. Fő, hogy kapni lehet…

Végre sütöttem. A „gyors” Habos túrós lepény lett az első kiválasztott, egészen jól sikerült, bár borzasztóan édes. 

Dicsekedtem róla Esztinek és kérdeztem, hogy nem szoktak-e a tészta- és a túróréteg közé lekvárt kenni, mert akkor egészen Rákóczi túrós fílingje lenne, mire ő azt reflektálta, hogy ez majdnem olyan, mint a Négercsók. Úgyhogy most beleállt az agyamba, hogy azt is tudnék…, bár az eredeti Négercsók alja ostya, amire én gondolok, annak linzer a talpa, rá tojáshab és csokival leöntve. (Eredetileg szerintem ez a Habos linzer, de az két linzerkarika összeragasztva habbal és leöntve csokival, gyerekkoromban (valami smucig helyen, ezek szerint) én olyat ettem, aminek linzer talpa volt, de nem volt teteje, csak a hab leöntve csokival.)

Másik „végre” is történt ma: kivittem a kutyát sétálni a rétre. A lépésszámláló, törött szíjú karkötő szerint (nem tudom a kezemre venni, tehát csak a zsebembe hajítom) 119 lépést gyalogoltam. Korni szerint ki van zárva, jóval többet. Sunny talált egy helyet, ahol elkezdett bunkert ásni. Hihetetlenül cuki, ahogy vadászik, orrát a földbe nyomja, segge az égben…

Megrendeltem Andrinak az utolsó 3 magyarul megjelent Berserk képregényt is. Most 1500 Ft volt darabja, decemberben még 2e-ért rendeltem. Lehet, nyáron 500-ért utánam hajítanák. Magyar nyelven nem is jön ki több része, pedig van neki 40.

ez nem az eredeti borító

Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik: Öööö…, ennek a regénynek lehetne az is a címe, hogy… Khm… Szex. - - - Oké, a gyerek, akinek a lelke, bla..., bla…, de azért azt ne gondoljuk, hogy a fogamzásgátlás nem született egy időben az ember szaporodásával…! Még a teljesen őszinte szívvel Istenben hívő asszonyok sem szülnek minden szexuális együttlét után és nem is ez a cél; ha ez, akkor már régen rossz! Ez így valahogy nem lett belekalkulálva ebbe az egyébként Gárdonyisan klassz regénybe.

Megint csak azt tudom mondani, hogy remek téma (most nem az újságból szedve, hanem a saját életéből (igen, neki is volt ám Mariskája! Sőt, szerintem pont ezekkel a feltételekkel, de nem ezen indokból… Akit érdekel, olvassa el az Így szerettek ők idevágó passzusát!), vicces, Gárdonyis stílus, tetszenek a műszaki újdonságok (aratógép), rohadtul nem tetszenek, hogy tele van a regény ilyenekkel, hogy: „mint mikor kutyába rúgnak”, „szerettem volna megfojtani, mint a macskát” – ezek mint a mindennapi beszédbe beépült fordulatok, ami azt jelenti, rendszerszerű és senkit sem zavaró cselekedetek, szokások voltak: a kutyába rúgás és a macskafojtogatás.

Maga a történet übercuki és nagyon kedves, de a végén csak annyit tudtam, teljes őszinte szívemből kinyögni, hogy mi a fa...x?! Ez a nő nem normális! Azért nem akar a férjével (mert hát az volt) szexelni, hogy ne essen teherbe…? Egyrészt: olvasd el, Mari/Géza az első bekezdésem – fogalmazásgátlás… Másrészt: az rendben van, hogy egy nő nem akar gyereket, de EZ milyen indok…? Baromság! A gyerek olyan, amilyennek neveled. Ha az történik, amitől a csaj fél: akkor valamit elrontott és a gyerek talál más indokot, hogy ellene menjen a szüleinek. Ahogy ezt a pasi ki is fejti neki: neveld úgy, hogy szeressen, és akkor semmilyen keresztlevéllel nem kalimpál. Megdöbbentő volt ezt így, egy „nő szájából” olvasni.
(a kép nyilvánvalóan nem az eredeti borító, mert az semmilyen és később se találtak semmi kifejező borítót hozzá)