Egész héten menni kellett volna Egerbe gyógyszerért, könyvtárba, de egyikőnknek se volt sok kedve és az időjárás se volt kompatibilis. De ma tényleg muszáj volt menni és szerencsére a nap is kisütött, nem fújt és nem esett semmi. Úgyhogy dél körül felciheltünk a buszra és mentünk Egerbe anya-lánya-csomó dolgunk van-napra.
Találtam egy pékség-kávézót Egerben, ahol cruffint lehet kapni. Ez a Kávésdoboz Coffee Bar & Deli a Jókai úton. Na, most a Jókai út nem túl hosszú, de minden második héten költözik oda és onnan el valaki, szóval nem lehet tudni, épp melyik ajtó mögött milyen kávézó vagy kürtöskalácsos, vagy gyógynövénybolt vagy játékbolt van. Úgyhogy meg voltam győződve, hogy ott van valahol. De ahogy néztem a képeket a face-oldalukon, egyik ajtó sem volt ismerős. Végül kiderült, hogy az utcavégi teraszos kávézó az, csak sose tudtam a nevét. De mégsem mentünk oda, mert az úton eldöntöttük, hogy inkább gofrit eszünk a Gofrizzban, amit már Korni „előkóstolt” Bogival.
Az a hely szerintem rajzolt pálcikaemberkéknek nyílt, mert ott se a külső teraszon, se benn a boltban nem lehet kényelmesen enni –, főleg gofrit. Mivel már tél van, így nyilván mi benn ettünk a három asztal közül az egyikre görnyedve, egy tetves létra alatt, mert nem elég, hogy nincs hely, még hajigáljuk tele szar dekorációkkal is… Mindenesetre megérte a szenvedést, mert amit kaptunk, az szuper volt! Korni erdeigyümölcsös-csokis gofrit kért,
én mogyorósat és mellé egy sütőtökös lattet.
A hihetetlenül dizájnos és ínycsiklandó kaja egyébként, bár borzasztóan drága volt, megérte az árát (egyszer), mert nem csak elmondhatatlanul finom volt, de brutálisan tömény is, vagyis utána egy hétig nem akartam kajára nézni.
Gofrizabálás után feltotyogtunk a gyógyszertárba és kiváltottuk a Tracleert. Természetesen most sem volt egyszerű játék, vissza kellett mennünk fél óra múlva, mert valami lett a géppel. A fél óra tökölés alatt elmentünk a nyilvános vécére. A patak fölött van, elég dizájnos, szerintem senki se tudja, hogy van. Bekódorogtunk a DM-be is, de nem vettünk semmit.
A gyógyszertár után végre indulhattunk a könyvtárba. Féltem, hogy Korni megint halálra unja magát, mint legutóbb, de szerencsére nem így történt. Egy csomó könyvet talált a tini-részlegen, egy csomót nem talált a felnőtt részlegen, egy csomó mindent szeretett volna, ami nem volt, de olyat is, ami volt. Én semmit nem találtam, a 6 könyvből, amit kihoztunk, 1 az enyém, a többit ő akarja elolvasni. Az egyik angol nyelvű. Nem tudom, el fogja-e olvasni ezeket a könyveket, de el akarja…
András ma megint online órán ült, így 18 óra körül szedett fel a könyvtár mellől.
Szuper volt a ma délután Kornival! Imádok vele lenni!




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése