Tegnap főzőcskéztem egész nap. Csináltam rántott patisszont, most csak enni. Vettünk elő pár darabot a fagyasztóból is, megnézni, milyen fagyasztás után –, igazából nincs vele gond, csak sokkal forróbb olajba kell tenni, mint a frisset, mert ha nem elég forró, lehűti és leázik róla a panír. Rántottam karalábét is, imádom! És csináltam hozzá vacak rizibizit, mert az isten se érti, hogy a fenébe nem tudok rizst főzni még mindig. Kivettem az epret is, hogy ráerőszakoljam magam a piskóta tekercselésre. Nagy mascarpone-val csináltam, mint mindig, de talán sok lett bele a tejszínhab, mert rengeteg lett a krém. A sütibe is jutott sok és még tettem belőle fagyasztóba is, mintha fagyi lenne. Érdekes, mert az ehetetlen lett, pedig elvileg így csinálnak házi fagyit.
Sötétedés után megtámadtak a mini-arachnidok – vagy 10-15 kis fekete, kemény páncélzatú bogár foglalta be a konyhát. Nem tudtuk, honnan jönnek; András csótányra tippelt, de a Wikipédia szerint az nem így néz ki. Minden ablak be volt csukva, nagy nehezen rájöttünk, hogy valószínűleg a páraelszívó szellőzőjén jönnek be, ahol ki volt nyílva egy rács.
Vinni kell a Citroënt műszaki vizsgára. Míg Egerben éltünk úgy csináltuk, hogy mindketten elkocsikáztunk a lakástól a szerelőig: András a Citroënnel, én az Opellel, aztán együtt haza, majd visszamentünk a kocsiért és kettővel haza. Ezt persze Mónosbélről is valahogy abszolválni kellett volna, szóba került, hogy vezetnem kellene… Semmi kedvem nincs hozzá, teljesen elszoktam az egyenes úton való vezetéstől is, nem hogy a kanyonban kanyargóstól. Aztán András felhívta a faluszéli autószerelőt, hogy vállal-e műszakiztatást és szerencsére igen, úgyhogy nem kell Egerbe menni mégsem. Csak nem tudom, minek áll a garázsban az Opel, ha nem használja senki. Nem kell valakinek egy 20 éves, de amúgy klassz Opel…? Mert semmi baja nincs, ezért is nem hajítjuk ki, pedig már évek óta nem használjuk.
Korni beújított ruhákból. Elképesztő rongyok, mikor én voltam 14 éves, az hordott ilyen gatyát, akinek nem telt jobbra. A pulóverről meg ne is beszéljünk, munkáspulcsi… Na, ez most a divat. Meg a vödörsapka. Korninak persze az is jól állna, ha keresztülhúzná magát egy szemeteszsákon!
Már tényleg nem tudok mit hallgatni, unalmamban előszedtem régi zenéket. Találtam is egyet, amit még nem hallgattam szét, Paul Gilbert: Fuzz Iniverse albumát. Valószínűleg azért nem hallgattam agyon, mert nem háttérzene. Irtó jól kezdődik a Blue orpheus!
Az eheti Kreatív írás megint nagyon jól sikerült! Bár a feladat is klassz volt, de a megoldás szerintem fergeteges lett!
Feladat: Írj át egy verset (mondókát, dalt) a saját szájízed szerint!
Anyám, egy tyúk!
Te tyúk! Ki lakásom éke vagy,
Ágyban, párnák közt „kvak-kvak-kvak”
Nem lesz nyakadból vérfolyás
Ha lesz a hűtőben elég tojás.
Kapsz tejet, vajat holnapig
De kérlek, ne szórd szét a kakit,
Mert használhatod a szárnyaid...
S, most szólítom a blökit:
- Kutyám, ki szintén idebe’
Ne legyél ennyire idegbe’
Ne edd meg, nem husi, kisállat
Tedd boldoggá az anyádat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése