Andri haverokkal „ünnepelt” Egerben (igazából a nyár utolsó napjait Attilával tölti, aki az általános iskolából „maradt” (szerintem) legjobb barátja), mi hárman pedig a kutyával átmentünk Bélapátfalvára. Terveink szerint felsétáltunk volna a templomhoz, de sajnos Bélapát is „turisztikai látványosság” lett, ami Magyarországon sajnos egyben azt is jelenti, hogy tönkrebasszák az egészet.
Először azzal szembesültünk, hogy a templomnál parkolódíjat kell fizetni, ami – lefordítom: azt jelenti, hogy a mozgásában korlátozott embereknek fizetnie kell az egyébként ingyenes…, hát sétálásért. Persze látszólag egy szuperül kiépített parkoló, ahonnan fel lehet túrázni a hegy tetejére, de mondom: egy nyomorék nem fog felmenni a templomnál magasabbra! Most már a templomig se…
Megálltunk máshol, egy szintén „pöpec” parkolóban a temető mellett, ahonnan elindultunk „felfelé”. Itt az út a másik oldalon visz fel, de csak gyalog. Egy ideig totyogtam én is felfelé, Korni előre szaladt Sunnyval, de amikor kezdett emelkedni, András utolérte Kornit és a kutyával felszaladtak az út végéig és megnézni, hogy van-e másik út, ahol kocsival be tudunk menni. Addig Korni lejött hozzám, én meg elindultam visszafelé. Amúgy jól esett a kis séta, de így nincs semmi értelme.
Vártunk vagy 20 percet, hogy András visszajöjjön a hírrel, hogy semmit nem talált. De akkor már nem is volt kedvem az egészhez.
Átgurultunk a tóhoz, de ott meg annyian voltak, hogy le se lehetett ülni sehová. Sétálni nem volt erőm, Korni mászkált pár percet a kutyával. Igazából szerettem volna jól érezni magam, tényleg, de most is csak azt láttam, hogy ennek mi értelme…? Van ott egy étterem-kocsma, méregdrága, 800 Ft-ért vettem magamnak egy Magnum dupla Gold karamellt (85 ml) –, nem tudom, de nekem vicces – inkább szánalmas –, hogy a Magnum ilyen luxusnéven hívja a termékeit, hogy pl. „Double Gold Caramel Billionaire” (400 ml, 2e Ft), mert valóban gyönyörűek, de ízre ugyanolyan, mint a többi vacak fagyi. És persze kicsi is.
egyetlen kép készült Korniról a templom ajtajában, de a kutya lemaradt róla, pedig ott állt mellettük
Az összes karfiolunk meghalt; kiégett vagy megrágták a bogarak vagy nem tudom, de egy darab se érett meg. Pedig a patisszon mellett azt vártam a legjobban! Sőt, még annál is jobban!
Walter Tevis: A vezércsel: Ez egy nagyon szuper történet lehetett volna, de valami elmondhatatlanul unalmas volt!
Az eleje nem volt rossz, amíg felnőtt és elkezdett sakkozni, de a versenyeket világfájdalom volt végigszenvedni!
Annyira semmilyen se volt ez a nő; totál apátia. A szerelmei unalmasak, a játéka unalmas és bonyolult, az ivászat és a drog kicsit sem katartikus. Állítólag függő volt; azt leírta, hogy beszedte a gyógyszert meg megivott egy karton bort, de a hatását nem igazán. Elvileg volt konfliktusa a nevelőapjával, de nem volt. Bedobta a végére Joline-t is, aki nem is értettem, milyen szerepet játszott az életében azon kívül, hogy kiskorában megerőszakolta, nem is voltak barátok… Lapos az egész.
A trailer alapján a film jobbnak tűnik, főleg Thomas Brodie-Sangster miatt, aki még mindig úgy néz ki, mint az Igazából szerelemben, csak bajsza van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése