Vasárnap délelőtt voltunk Egerben, ettünk a plázában és megvettem Simon Márton verses válogatását. Még bele se néztem. Nem tudom, hogy fogok-e a közeljövőben, de úgy éreztem, ez meg kell, hogy legyen nekem. Kaja után bevásároltunk a Tescoban. Előtte András bement a gyerekekkel a Decathlon-ba, a kutyának kerestek teniszlabdát, de nem volt. Mondtam, hogy nézzenek fürdőruhát, mert menni kéne jövő héten strandra, de ahhoz nem volt kedvük. Remélem, jó rájuk a tavalyi! A Tescoban viszont kisírtam egy „fürdőmedencét” Sunnynak; igazából egy kagylóalakú babahomokozó, amit nem rég 10e Ft-ért láttam a neten, most leértékelve volt 3e Ft. Azóta szerzett András két labdát is, de nem lehet kinn hagyni vele, mert megeszi. Andri szokott leginkább játszani vele, Korni igazából le se tojja a kutyát. Esténként András összeszedi a bandát: a két gyereket meg a kutyát és kimennek a dombon a játszótérre. Andri húzódzkodik kettőt valami korláton és hazajönnek. Nem meri elengedni Sunnyt, pórázon cibálja, de ez is több, mint a semmi.
Főztünk bodzaszörpöt. Pár éve ittam anyósomnál, de nagyon nem szerettem, mert iszonyúan gejl volt nekem. Úgyhogy, amikor említette András, hogy kezdeni kéne valamit a két hatalmas bodzabokorral, mondtam, hogy csinálja, de nekem nem kell! Mivel nyígoltam, feleannyi cukrot tett bele, mint amennyit a recept írt, úgyhogy annyira elképesztően finom lett, hogy azóta igazából csak én vedelem. Illetve egyszer Korni is csinált magának egy nagy adag szörpöt. Neki is ízlik, Andri alapból nem szereti (míly meglepő), András nem tudom, miért nem issza.
A recept egyébként a következő: 9 liter víz + 2 kg cukor + 6 dkg citromsav + 6 dl citromlé, ebbe teszi bele a kb. 100 db kis fej bodzát nagyon óvatosan, hogy ne hulljon ki a virágpor (+ 4 citrom karikázva –, később, mert akkor talált a boltban). Két napig állt ez a lé, napi kétszer óvatosan megkavarta. A kóstolás után még tett bele + 3 dkg citromsavat és + 2 kg cukrot. Ezt kiporcióztuk szörpösüvegekbe és ment a mélyhűtőbe.
Csináltunk eperlekvárt is, de az nem lett túl jó, mert csak a kenyérsütőgéppel főztük meg, igaz azt kétszer, sőt, a végén tettünk bele egész darabokat is, de még így is nagyon híg lett és furcsa, kesernyés íze van.
Egy újabb kreatív írás-feladatot oldottam meg a Molyon. A múlt hetit kihagytam, ahhoz nem volt ötletem.
Feladat: Írj két rövid, 5-10 soros életképet!
Rekkenő hőség, a hőmérő higanyszála csaknem eléri a negyvenet. A fák néha meglibbentik koronájukat – hamis szellő ez, mert nem hűsít, hanem csak arcodba fújja a port. A garázs tövében egy zsákkal letakart bak áll, alatta egy husky szimatolja a csonttá száradt földet. Körmét belevájja a földbe és minden erejét a mellső lábába összpontosítva kaparni kezd. A száraz föld teteje hamar megadja magát, az alatta lévő puha homokot már könnyebb kiásni. A két erős karom kisebb gödröt mélyeszt a zsák alatti földbe, a por összekavarodik a száraz levelekkel, fadarabokkal, széthordja. A kutya kétszer körbeszaglássza hevenyészett fekvőhelyét, majd fenekét a mélyedésbe illesztve ledobja magát a földre. Nagyot sóhajt, majd lehunyja a szemét.
- - -
A púposra dagadt tészta lágyan fordult a deszkára a tálból, majd azon mód elfolyt, ameddig a szerkezete engedte. Nagymama szinte csak hozzáérintette a nyújtófát, hogy kicsit kikerekítse, majd fogta az alumíniumkiszúrót és lágyan karikákat szelt belőle. Egészen a szélétől haladt, így nem maradt egy morzsányi maradék se. A zsír már tűzforrón várakozott a tűzhelyen, amikor nagymama beletette az első négy kis tésztakarikát, mint egy motor, úgy indult be. Némi pezsgés után a tészta dagadni kezdett, az alja besárgult. Nagymama a kétágú villával megfordítgatta a duci karikákat, a forró zsír egyből színt varázsolt rájuk, középen pedig, tökéletes szépségében tűnt fel a hófehér szalag. Nagymama szalvétára állította a fánkokat, ahol pár perc múlva katonás rendben sorakoztak hófehér közepükkel ékeskedve a szalagos fánkok.
Még áll Egerben a kerék:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése