Tegnap a kutya egész nap benn aludt a konyha kövén, nem ivott, nem evett, szinte nem is mozdult meg. Délután raktam ki a helyére, és ráadtam egy pólót, mert elkezdte nyalingálni a sebet.
Bár több rétegben van bevarrva a seb – ezt olvastam –, szóval, ha kiszedné a cérnát, amit lát, nem halna bele, de vinni kellene azonnal orvoshoz. Este evett egy nagyon kevés májkrémet, lenyalta az ujjamról, magától nem állt fel, hogy odamenjen érte a tálhoz. (minek, mikor odavittem neki kézben…?) Reggelre levetkőzött a sztriptízkirálynő, nyalogatta a sebet, de nem volt vészes. Aludt ma is leginkább, bár most odakinn, és ha kimentem hozzá, reagált, csóvált és nyújtózkodott. Bejönni nem akart. Nem nagyon evett, kis száraz kaját ropogtatott, konzervet, főztem neki grízt, de bele se szagolt. Ma utoljára adtam neki gyógyszert, holnap már nem tervezek. Az orvos is azt mondta, az első 3 nap ilyen lesz: nem fog enni, nyűgös lesz. A többi husky-tulaj szerint (fészbukcsoport) is az első 3 nap a nyűglődés, holnap már szaladni fog.
Hétfőn Andrásnak egy perc szabadideje se lesz, úgyhogy magamtól kell eljutnom Mónosbélből a strand hátsó bejáratán túl lévő fogorvoshoz. A Google Maps szerint 2 km, agyban beterveztem, hogy simán legyalogolom, de András nem engedi. Először azt javasolta, hogy taxizzak, de aztán kitalálta, hogy busz is megy arra, az némileg olcsóbb.
„Esik a hó, fázik a ló, az igazgatóhelyettes bácsi is fázik...” - ahogy Korni mondaná most a régi versferdítését. Találtam egy cikket, mely szerint „a legjobb helyre költöztünk”, egy „fagyzugba”. Nem csoda, hogy igazgatóhelyettes bácsi nénije is fázik!
Korni újabb rajza a rajzóráról; csodálkozom, hogy ennyire értékelte a tanár: 5 alá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése