Szeptember eleje óta nem voltam könyvtárban. Akkor kihoztam pár vackot és előrendeltem jó sokat, ami érdekelt, ezek a hónap folyamán, ahogy vitték vissza az előző olvasók, úgy csordogáltak hozzám. Az édescuki gyerekeim mentek el érte mindig, néha vissza is vitték, amit már elolvastam. Ma viszont el kellett volna mennem, mert lejárt a „könyv nélküli hosszabbítás ideje”, ugyanis csak egyszer hosszabbítják meg a könyv nélkül, másodjára be kell vinni azt is hozzá. Az egyik pedig egy 600 oldalas féltégla. Reggel András egyedül ment Egerbe nyári gumit télire cserélni. Mivel 10-re kellett vinni a kocsit, előtte leszaladt a könyvekkel a könyvtárba, de kiderült, hogy 13 órakor nyit. Rohanhatott vissza, persze gyalog, mert a városban lehetetlen parkolni, még szerencse, hogy nekünk van hová leállítanunk az autót. Még 12-kor, amikor hazaért is a fölösleges út miatt morgott. Délután ment Andri is Egerbe haverozni, úgyhogy ő hosszabbíttatta meg a könyveket és frissítette az olvasójegyemet. Állítólag visszaköltözik a könyvtár a Nagypréposti Palotába a Hemo-ból. Annyira nem örültem neki, mert kínszenvedés felmászni a nagy lépcsőkön, de azt írják a fészbukon, hogy lesz lift. Mondjuk, én akkor is sajnálom a Hemót, kíváncsi vagyok, mi lesz a sorsa az épületnek.
Kotyvasztgattam itthon. Megfőztem az egyik kedvenc kajámat, a „felturbózott öreglebbencset”: a klasszikus öreglebbencshez teszek répát és ráütök 3-4 tojást, így sokkal dúsabb és finomabb.
A másik kaja, amit főztem, olyan, mint a csilis bab, de virsli helyett kolbásszal (nincs itthon virsli). Nem lett rossz, de iszonyatosan tömény!
1. egy boszorkányosan jó fantasy. Nem boszorkányos, de olvasmányaim egyik legjobb fantasyja Csurgó Csabától a Kukoricza. A János vitézre ráépített jövőbeli Magyarországon játszódó történet minden hibája ellenére is egy egészen különleges könyv.
2. egy tökös főhős. Természetesen Bátor Attila. Nyilvánvalóan.
3. egy félelmetesen humoros könyv. Olyan könyvet még nem olvastam, ami félelmetes és vicces is egyszerre, bár a Köszönöm a befogadást-ban elég „félelmetes”, hogy ennyi hülye ember van.
4. egy színes egyéniség, avagy minél több szín a borítón. Guvat és gazella, illetve a MaddAddam új borítója szép színes.
5. egy jelmezes szereplő. Ilyen könyvet se sokat olvasok, csak az Idegen páncélban-t tudom ide hozni, ahol a kedves, okos, alkalmazkodó Sebő felvette az önző ahole Iván páncélját – szerencsétlenségére. Jó olvasás volt, de eléggé idegesítő.
6. egy édes romantikus. Rejtő Jenő regényei, főleg A fehér folt és A szőke ciklon. Volt tavaly egy Rejtő Jenő-kihívás a Molyon; apu miatt már régen akartam olvasni Rejtőtől valamit és ez a kihívás, ahol 10 könyvet kellett tőle elolvasni, elég inspiráció volt. Ráadásul az egyik Moly-ismerősöm szintén Rejtő-rajongó és klassz beszélgetéseink voltak.
7. egy sorozat, amit mindenképp be akarsz gyűjteni (vagy már meg is tetted). Anjouk, bár kissé frusztráló, hogy minden évben megjelenik valamelyik kötet egy másik borítóval és kisebb kiegészítésekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése