András hozott bolhairtó spot-on-t a kutyára meg féreghajtót mindkét állatnak. A spot-ot rácsöpögtettem Sunny birkabundájára (két réteg szőre van: a normál kutyaszőr alatt van egy nagyon sűrű, tömör, vastag bundaréteg), remélem, hat, de szerintem nem fog. Valami erősebb (= drágább) vagy valami más módszer kell, bár gyógyszerezni nem akarom. Talán majd nyakörv lesz. A féreghajtás felemásan ment: a kutyusnak annyira ízlett a gyógyszer, hogy még ropogtatta is, a macskával viszont birkózni kellett.
Kakiügyben kis mocsok volt Sunny, mert reggel 6-kor letakarítottam utána a lépcsőt, aztán megint odatojt, pedig nyitva volt a kiskapu. Andri ment volna Egerbe, de megijedt egy úton grasszáló térdig érő farkaskutyától. Korni azt mondta, ismeri, úgyhogy elment vele a kanyarig, persze farkaskutya-kísérettel. Visszafelé is jött Kornival, teljesen szelíd volt, amíg meg nem látta a kapuban ott ácsorgó Cikót, aki halálra rémült az ismeretlen hatalmas kutyától, ami agy nélkül támadt rá. Bemenekítettük a macskát, de még hosszú percekig a kapu előtt őrjöngött, aztán felment a dombra a szomszéd kutyáját zaklatni. Nem tudom, kinek a kutyája lehetett; Korni később mondta, hogy nem is az a kutya volt, amire gondolt, de szerintem az volt, mert idegen kutya nem kísérgette volna. És még sosem láttam, szóval valószínűleg véletlenül keveredett ki és a gazdi nem is tudta, hogy kinn lófrál. Szóval a lényeg az, hogy Sunny nyitott kapunál tojt a lépcsőre, ahelyett, hogy a kertben kakilt volna a fűre. Egyébként sajnos nincs kijelölt vécéje sem, így, hogy egyelőre fenn lakik a teraszon, kb. mindenhol potyogtat, ahol szükség éri. És gyanítom, ha lesz egyszer kennelje, ott sem kerít nagyobb feneket a fenekének.
Utolsó simításokat végezzük a rokonlátogatás előtt, már egész emberien néz ki ház - - -, ami nem igaz, mert eddig is tök jól nézett ki, csak most „dekoráljuk” is. Pl. András elhozta Berekből a fehér pamlagot és hiába nyavíkoltam miatta, betette a fal mellé… - és tök jó! Az ágyat megfordította, szemben vele van a vadiúj tévésszekrény és rajta a vadiúj hülye okostévé. 19 év után ugyanis vettünk végre egy síkképernyős okostévét. Az első film, amit megnéztünk vele, a Youtube-ról a Jézus Krisztus Szupersztár volt. Most már van jó pár szekrény, pamlag, ágy, van több hely is aludni, ülni, cuccokat pakolászni, bár labirintus az egész.
Vettünk még egyebeket is: egy lámpát, képet és órát a falra, egy nagy ventilátort és vettem egy nagy, öblös üvegtálat 500 Ft-ért, amibe összeraktam a holnapi desszertet.
Nem tudom, milyen Murphy-törvény ez, de működik: amikor itthon csinálok sütit a kölyköknek, tökéletesre sikerül, amikor vendégeknek, életem legrosszabb sütije lesz… Most is nagyjából ez történt, bár a reményhal megy utoljára, holnap kiderül, tényleg elrontottam-e. Kata szülinapján ettem először Charlotte-tortát és imádtam! Azóta szeretnék csinálni olyat, de eddig még piskótatekercset sem nagyon tudtam. Mivel abban már szerintem egész jó vagyok, ma belevágtam a Charlotte-ba. A sokféle ízesítés közül én a túrósat választottam és találtam hozzá egy elfogadható receptet. De már az eleje rosszul indult: a piskóta vacak lett. Valamiért mindent rosszul csináltam. Másfél adaggal számoltam és először a tojásokat raktam egymásba fordítva (a fehéret a sárgába), aztán elkezdtem feltekerni száraz törlőbe… Mivel bezavart, hogy „hülyegyerek, vizesbe kell!”, elfelejtettem, hogy kell feltekerni és először fordítva csavartam be. Letört a sarka is, de szerencsére alapba kell… Kevés is lett, nagyon sírva pont elég. A pudingnál 1 adag tejhez 2 adag pudingot kellett főzni, kőkemény lett. A tejszínhabba belekevertem a zselatinfixet: kőkemény lett. Mire a két kőkemény cuccot belekevertem a túróba, izomlázam lett, ráadásul kemény, darabos az egész krém, hogy lesz ebből puha, zselés krém, fogalmam sincs... Az utolsó pillanatban kevertem bele fagyasztott bogyósgyümit is, mert olyan snassznak gondoltam. Remélem, nem rontotta jobban el.
Este még tekertem pár kekszgolyót – nem kókuszgolyót, mert Korni nem szereti, hanem színes egérkakiba forgattam.
Bográcsozunk bablevest, lesz ez a két süti meg rágcsi, ennyivel készülök holnapra. Már alig várom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése