Ez a nap, ha duplailyen hosszú lett volna is rövid lett volna. Végre vendégül láthattam a családom (egy részét) az új otthonomban! Elég „Született feleségesen” hangzik, de tényleg szuper érzés!
Délelőtt András odatette a babgulyást bográcsolni, 9 körül futott be Ferenc egyedül, motorral. Mire megmutattam neki a házat – imádta –, megérkeztek a többiek is: anyósom, István, Manyi és Misi. Nagyon örültem, hogy Manyi is eljött, nem volt biztos, eléggé kutyafuttában mondtuk neki, hogy jöjjön ő is. Nekik is végigmutattam a házat, aztán még ittunk a teraszon egy kávét, mielőtt 40 fok lett. Mikor már melegedett az idő, bementünk a konyhába, megettük, amit reggelire vettek, kalácsot, kakaós csigát. Közben főtt kinn a leves, a fiúk kiültek-feküdtek a fűre Andráshoz a bogrács mellé, aztán feltúráztak a ház végébe. István fotózott rendületlenül; a házat, az erdőt, de elment sétálni is környékre, valahol nem messze, a vasút körül látott gyurgyalagokat, de Andri szerint körbe van kerítve kerítéssel az a rész, úgyhogy nem is ment el addig. Mindenesetre kiment a vasúthoz és csinált a dombokról is szuper képeket.
Dél körül jött a Family Frostos kocsi, Korni kisírta, hogy vehessen jégkrémet, Manyi kisétált vele és megvették a fél furgont. Vett kis pálcikás gyümölcsöset, amilyet Korni akart, csokis pálcikásat, csokis-meggyes pálcikásat, nagy dobozost többet is. Aztán azon röhögtünk, hogy cinkeltük egymást, hogy tegyen a jégkrém alá jégkrémestányért, meg Manyit felhívta Bori és kihangosítva beszélgettünk. Közben kész lett a leves odakinn, András megfőzte a galuskát hozzá a konyhában és akinek jutott hely meg tányér, az evett. Utána kigurultunk Bélapátfalvára. Mire odaértünk, eszembe jutott, hogy vihettük volna a kutyát, de otthon azt se tudtam, hogy zárjam be szegényt, eszembe se jutott, hogy el is vihetnénk. Megálltunk a boltnál, ahonnan szuperül látszik az egész Bélkő, csináltunk csoportképeket,
meg István kattintgatta a kölyköket is, csak úgy:
aztán felgurultunk a tóhoz és mi, anyósommal leültünk egy padra, a többiek meg körbesétálták a tavat. Ott még fotózkodtunk és mentünk vissza, mert mama nagyon kifáradt.
Otthon felvágtuk a Charlotte-ot és szuperfinom és szuperszép lett: volt tartása, a krém összeállt és a gyümölcs se rontotta el, sőt, Andás szerint mehetett volna bele még.
Andri közben kitalálta, hogy mehetnének most Ladányba, úgy, hogy Korni befér a kocsiba, ő meg Ferivel utazik motoron, aztán félúton cserélnek, és mivel Ferenc belement, mi még örültünk is, hogy nem kell csak ezért Ladányba kocsikáznunk. Andri persze be volt sózva, hogy Egertől Madarasig motorozhat –, itt cseréltek Kornival, aki egyébként utálta az egészet, kár volt cserélniük. A mázlista kölykök!
17 óra körül indultak, szóval kb. 7 órát itt voltak, nagyon szuper volt együtt! Még mindig nem adtam fel a közös karácsony-tervemet, bár esélyt nem nagyon látok rá. De szuper lett volna, ha csak a szomszéd faluig mennek el (Eger) és reggel együtt kávézunk a teraszon, István meg átjött volna korábban és csinált volna szuper képeket a párálló erdőről és megkereshette volna a gyurgyalagokat. Talán a gólyánkat is láthatta volna, bár amióta Sunny van, azóta nem járnak ide, félnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése