A Gokiba ugyan most nem járok, de a havi 1 vérvételt próbálom megcsináltatni, mivel a gyógyszert szedem. Habár sosem volt vele probléma, és szerintem nem is lesz.
Korni is jött velem, mert neki meg az MR-hez kellett véreredmény. Kiszálltunk a háziorvosnál, az ajtó előtt vártunk nekem beutalóra, aztán átsétáltunk a kórházba, ahol most sokkal gördülékenyebben ment a bejutás, mint legutóbb. Talán a szabályok is lazábbak lettek, vagy a dolgozók jöttek bele a rendszerbe. Vérvevés után András felszedett, elvitt az Érsekkertig, innen mentünk át az egyik udvaron a könyvtárhoz. A nevét nem tudom, szerintem nincs is, régen parkoló volt, meg a házak között egy kis út, ami átvezetett a Klapkáról a Kossuthra. Most egészen kikupálták, térkő meg növényzet, kis park is van ott és egy nagy üvegépület, ami nem tudom, micsoda. Meg emelkedő és lépcsők…
A könyvtár szuper, de Korni bamba…, azt hittem, majd órákig elbogarászunk, beülünk olvasgatni, kurkászni a könyvek között, de igazából csak ácsorgott mellettem és nem érdekelte semmi. Én leginkább hosszabbítottam, előjegyeztem párat a kilométeres listámról és kivettem a Ministry-könyvet, amit nem tudom, mikor lesz időm elolvasni, meg Korninak a Kőszívűt, amit meg ő nem fog, bármennyire is hiszi azt, hogy igen.
A folyosón mentünk vissza a Klapkára, itt szedett fel András, nem kellett elsétálnunk a gyógyszertárig. Elmentünk kajálni, ettem rántott patisszont, karfiolt és sajtot is görögsalival; a saláta iszonyatfinom a patiszonnal! Hazafelé felszedtük Bogit.
Ők itthon kitalálták, hogy megfürdetik Sunnyt, és mire mondhattam volna, hogy ne, már bele is hajították a vízbe és szappanozták a hátát. Gyűlöli a vizet, sírt a végén és teljesen fölösleges volt megfürdetni, mert egyrészt annyira nem volt kutyaszaga, másrészt 5 perc múlva a porban hempergett, harmadrészt pedig megint kimosták belőle a bolhairtót, így vehetem rá az új adagot. A kutya után ők is fürdöttek, kiitták a mocskos medencét; hiába mondom, hogy ne bukjanak a víz alá és ne nyeljék.
A macska megkergette a kutyát. Addig szórakozott vele, míg ellene fordult. Persze, mivel feleakkora, így nem sokat ér, sőt; egy pillanatra meglepődött Sunny, de aztán azt gondolta, ez felhívás a játékra. Nem durva amúgy, de sokkal nagyobb, mint a macska és nő, míg a Cikó – valamiért – megy összefelé, szóval örülnék, ha leszokna róla, mielőtt megöli vagy eltöri valamijét véletlenül.
Nem tudom, miért kapott ennyi lehúzó értékelést ez a könyv, szerintem nagyon klassz kis novellagyűjtemény! Főleg úgy, hogy elég rendesen meg volt kötve az írók keze.
Már többször elmondtam, hogy a magyar írók nagyon jók novellákban! Nem azért, mert voltak benne elég eszement sztorik (Hófehérke, Kis hableány) és az utolsót őszintén, nem tudom, mire véljem (és hogy került oda.., gyanítom PNL írta, akinek szerintem nem kellene ebben a könyvben benne lennie – hanem a másikban), de alapvetően tetszett. A legjobban Alice, Aranyhaj, Holle anyó, Hófehérke, a legkevésbé Hamupipőke, Hókirálynő és az utolsó…, tényleg, hát na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése