Második karanténtörő alkalmunkon két gyereket láttunk vendégül: Andri már jó ideje szervezgeti, hogy Attila itt alszik egy éjszakát nála, Eszter pedig szülinapozni ment és ránk sózta Laurát. Buszt még mindig nem használunk, így reggel András elment a kölykökkel a kölykökért. 10:30 körül itt voltak, bevonultak a szobákba. Korniék néha kimentek trambizni, Andriék sétálnak az erdőben, de alapvetően benn gubbasztottak. Délután jobb idő lett, akkor Korni meg Laura majdhogynem kiköltöztek a trambulinba: vagy ugrándoztak benne, vagy feküdtek kifulladva. Este, sötétedés után is kimentek ugrálni – ez Korni régi álma, csak eddig egyedül nem merte –, de gondolom, annyira nem volt izgalmas, mert elég hamar bejöttek. Lefekvés után kiesett Laura foga. Már régen mozgott, nyilvánvaló volt, hogy nem otthon esik ki. Sajnos azonnal megírta Eszternek, pedig ki akartam találni valami jó sztorit, hogy hogy esett ki. Mint szilveszterkor, amikor kérdezte, hogy mit tervezünk, én meg megírtam, hogy kibéreltünk egy házat a Balatonon és ott töltjük a szilvesztert. Az volt az első ilyen hülyeségem, de mivel olyan aranyosan reagált rá, azóta ilyenekkel szívatom…
Főztem nekik ebédre krumplis-tésztás pörköltöt, este pedig kavartattam be Andrással palacsintát és megsütöttem az ezer éve tervezett színes palacsintatortát. 4 szín lett: piros, zöld, kék és sárga – vagyis a palacsinta eredeti színe, tejszínhabbal és nutellával csokikrémmel kentem meg. Már sötét volt, amikor felvágtuk, így elég ronda képek születtek róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése