Most kellett volna mennem Gokiba, de nem mentem, nem mertem. Tavaly decemberben voltam utoljára. Márciusban pont akkor kellett volna mennem, mikor lezárták az országot. Igazából nem változik semmi, ugyanúgy kiugrik a szívem, mint amikor utoljára voltam. Nem tudom, mi az oka ennek: a kávé, amit képtelen vagyok letenni vagy az Adcirca, aminek ez a mellékhatása vagy mindkettő együtt vagy esetleg egy negyedik valami, amit a 8 éve szajkózott és soha meg nem valósuló MR-nek kellene látnia.
Nem változik semmi a Coviddal kapcsolatban sem; enyhítettek a szabályokon, de vannak még lélegeztetőgépen és 2-3 halott is naponta. Oké, nem 15, de akkor is. A gyengébbeknek: öregeknek, szívbetegeknek szerintem érdemes még vigyázni magukra. Persze, szerintem ezek után már nem lesz olyan, hogy „nem érdemes”.
Andri földrajzdogát írt. Szemben a múltkori, reggel 8-tól fél 9-ig írható turbódogával, ez most egész nap írható volt. Előtte elolvastuk és kijegyzeteltük – még egyszer – a könyvet, de annyi vacak és jelentéktelen kérdés volt, hogy rengeteg pontot vesztett. Különösen úgy, hogy ha 1 rossz választ bejelölt egy feladatban, már kuka volt az egész, hiába volt jó a többi. 14-ből 9 pontot ért el, teljesen nyilvánvaló hibákat rontott el: az Ikea nem norvég, hanem svéd, a felsoroltak közül nem európai táj az orosz terület, mi más… De ezeket nem nem tudta, hanem átfutotta. Miután konstatáltuk, hogy megvan a következő rossz jegy, a tanár kiírta a jegyeket: 4-es lett. Teljesen máshogy számolta, mint a program, annyi mínusz pont lett, ahány rossz válasz és nem törölte ki a jókat, mint a gép.
Korni pedig lehet, hogy 5-öst kap év végén angolból. Kétes jegyre áll, a tanár feladott egy feladatot az ötösért. Mondjuk, kicsit sem örültem neki: plakátot kell csinálni, megadott hozzá két témát: a magyar és valamilyen angol nyelvű nép öltözködését vagy iskoláját kell összehasonlítani. Nekem ez inkább technika meg rajz, mint angol. Nyilvánvalóan megcsinálja: a skótok ruháját hasonlítja össze a magyar népviselettel. Már csak azt kéne tudni, mi a jó ég az a „poszterpapír”, amire csinálni kell…
A macskában van egy kullancs. Tele van a kert vele, többször is a bajszáról szedtem le a kis dögöket, mielőtt belefúrták volna magukat, de ezt nem láttam az álla alatt. Mivel csipeszt, vagy bármi hasonló eszközt nem találtam, amivel ki tudtam volna húzni belőle, így benne hagytam. Majd veszek rá valami nyakörvet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése