Ha normális életünk lenne, mostanában lennének az osztálykirándulások. Andriék többnaposra mentek volna Poroszlóra, Korniék egynaposra, talán Ipolytarnócra. Andriék nem mentek és mivel minden ballagási esemény elmarad, terveznek valamikor valami közös pizzázást, Korniék pedig szintén nem mentek, de tanárnő összerittyentett mára egy találkozást. Az időjárás úgy indult, hogy nem lesz kompatibilis, reggel esett és minden csupa sár volt, így a szépasszonyvölgyi játszótér helyett a várba mentek. Oda elvileg lakcímkártyás belépő kell, de Korni azt nem vitt, viszont nem volt belőle gond mégsem. Nem tudom, hogy, de megoldották, szó sem esett róla. Mondjuk, magáról a buliról se sok, ami délig tartott, aztán Korni lelépett Bogiékhoz, 15 órakor szedte onnan össze András.
Múltkor fotózgattatta a haját. Olyan szép…
Változtattak a 8-os tablón: a háttér más lett (nekem az előző jobban tetszett), felkerültek a tanárok képei (amik közül három belelóg a ronda nagy citromsárga puzzle-ba), viszont kitörölte az instagramos like-os keretet. Szerintem így is béna; egyáltalán nem kreatív se az osztályfőnök, se a fotós, akik kínlódnak vele. A biológiatanártól nyilván nem is várom el, de a fotós mégis mire kapja a fizetését…? Bár, amikor Dóri félig lelógott, meg Johanna kócos volt a képen, már tudtam, hogy vacak lesz az egész.
Kb. másfél héttel az évzáró előtt, túl 3 hónapnyi online oktatáson, azt kell mondjam, rendesen megváltozott némely tanárról a véleményem! De szerintem változott a tanároké is a gyerekekről. Azt gondolom, egy „Jó reggelt, tanárnő, küldöm a házit” és egy „Köszönöm!” – két rövidke bejegyzés sokat adott a kapcsolathoz, a rövid és hosszú távú értékeléshez –, nyilván akkor, ha a tanár nem kérte direkt, hogy ne köszöngessenek; szerintem ez is teljesen korrekt volt! Gondolom, most kiderült számukra, hogy otthon mennyire érdeklődnek a gyerek tanulmányai iránt a szülők; sejtem, hogy a fizikatanár nem hitte azt, hogy Andri egyedül ír 4-es-5-ös dogákat, valaki otthon segít neki. De sokkal többet tanult így, hogy András elmagyarázta neki és kileste a könyvből a válaszokat, mint a suliban az órán és a soha el nem készített házi feladatokkal. Ráadásul a fizikatanár annyira jófej volt: minden anyaghoz írt 10-15 kérdést, amit netről, könyvből kellett megválaszolni és ugyanezeket kérdezte a dolgozatban is. Így ő is képben volt, hogy kik csinálnak valóban leckét és kik azok, akik csak pipálgatnak, a gyerek pedig kénytelen volt kikurkászni a válaszokat és ha utána egy betűt nem is tanult, egyszer mindenképpen elolvasta és leírta a fontos dolgokat. Azok után, hogy a karantént egy „órai munkára márciusig” 1-essel kezdte, nem vártam ezt tőle.
Földrajzból kínszenvedés volt ebből a tankönyvből jegyzetelni, tanulni, amiket küldött kiegészítő anyagok viszont annyira semmik voltak, hogy nehezen tudtuk, hogy akkor most melyik kell. Az elején íratott egy nagyon nehéz dogát, aztán minden beküldött vacakra pluszpontokat adogatott, amivel pl. kigyűlt Andrinak egy 5-ös és a végén úgy íratta meg a dogát, hogy volt rá idő is és az értékelés is teljesen emberséges volt. Az már mellékes, hogy maga a földrajz nagyrésze baromság, mert a fenét se érdekli, hol gyártanak Opelt és milyen nemzetiségű az Ikea.
Volt olyan tanár, aki nagyon nehéz dogát íratott, de meg lehetett írni többször is és volt, aki elolvastatott egy könyvet, de minden megszólalásra adott egy 5-öst. Volt, aki úgy tett, mintha kérne valamit és aki küldött be akármit, megkapta az 5-ösöket, volt, aki halálra dicsért, jutalmazott, miközben tanított is, volt olyan, aki út közben változott meg, volt aki sose és még az utolsó órán is adott fel házit nyárra. Szerintem nem nagyon lettek 4-es vagy 3-as tanulók; akik megcsinálták a dolgokat, 5-öst kaptak, akik nem, 1-est. Ez persze biztos, hogy szeptemberben gondot fog majd okozni, de csak ugyanabban az iskolában (Korninál, szuper), mert egy teljesen más suli (Andri) szerintem 0-ról kezd mindent.
Ez Andri utolsó rajza, saját ötlet. Kértem, hogy rajzoljon valami Lil Peep-est, de szerintem nem mert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése