Ha két gyereked van (vagy több) és nem egykorúak, de mindegyik ugyanabba az iskolába jár, a történelem ismétel(get)i önmagát. Végig kell szenvedni mindegyikkel az Egri csillagokat, mert eléggé biztos, hogy egyiknek se fog tetszeni, de mindkettőtől kérni fogják a fejezetek címeit. Végig kell nyihogni a Toldit, mert tuti, egyik se fog érteni belőle egy csomó szót, és végig kell szenvedni az összes rajzórán vett „kreatív” munkát, amiben pontosan ugyanannyira semennyire fog segíteni a tanár. Korninak vinnie kellett órára fekete fotókartont és „színes lapokat” - illetve színes műanyaglapokat: vagyis elérkeztek ők is a szuper templomablak készítéséig. Két évvel ezelőtt Andri „elfelejtette” mondani, hogy itthon kell befejezni, illetve inkább nem érdekelte, úgyhogy, miután kapott érte egy 1-est, itthon összekínlódtuk vele. Kornival ugyanez volt a helyzet: órán nem tudta megcsinálni, itthon kellett majmolódni vele, de mivel nem volt tubusos ragasztónk, csak stiftes, az meg másnapra elengedte a műanyagot, így pepecselhetett vele órán is. Nem lenne amúgy ez olyan rossz feladat…, csak 1. a tanárnak el kellene mondania pontosan, mit és miből csinálnak. Szerintem a gyerekek 60%-ának fogalma sem volt, milyen színes lap kell –, Korni legalábbis nem tudta. 2. Fontos, hogy amikor előrajzolják rajzlapra (azt ki kell vágni, majd átmásolni a kartonra és azt is kivágni), mondja el nekik a készítés menetét pontosan, és azt is tegye hozzá, hogy ne legyen csilivili, mert azt még utána kétszer ki kell vágni. Minél egyszerűbb, annál könnyebb és szebb lesz! De, szerintem ezeket nem mondja el, mert eddig mindkét kölykömnek elszállt az agya és szanaszétcirkonyázta az egészet, utána meg kezdhette elölről valami egyszerűbbel, hogy ki is tudja vágni. Most ráadásul a színes lappal is kínlódtuk, mert Korni mikor rájött, hogy mi kell pontosan, vállalta, hogy bemegy érte a Jókai úti papírboltba. Csakhogy egész délután a magyartanárt várta, hogy fel tudja mondani a Toldit 4-esre. ...inkább nem mondok semmit.
Megérkezett Andri 3. telefonja is. Remélem, ezt már nem kell visszaküldeni!
Még volt 2 nagy darab édeskrumplim a korábbi vásárlásból, megsütöttem. A legtöbb receptben sütőben sütötték, de én nem vacakoltam ezzel, hanem „egészségesen”, olajban sütöttem meg. Nem nagyon pirult meg, inkább mállott szét, mikor kiszedtem: egyáltalán nem úgy viselkedik, mint a krumpli. Sütöttem hozzá rántottát, a kettő együtt nagyon finom volt!
Jojo nyuszi: Igazából Andri hívta fel a figyelmem a filmre, neki meg azt hiszem, Attila. Andri, elvileg nem látta, bár a játékok, amikkel játszik alapján akár meg is nézhetné.
Fantasztikus film! Taika Waititi a 2020-a évek sztárrendezője lesz, mint Quentin Tarantino meg Guy Ritchie volt! Legalábbis a Thor utolsó része és – főleg – ennek a filmnek alapján!
Itt minden klappol: a sztori – a témát tekintve – kellően érzékeny és groteszk, a mondanivalója nagyon szuper, egyensúlyban van a vicceskedés és a dráma. A színészek egytől egyig óriásiak: Roman Griffin Davis olyan, mint Freddie Highmore volt: már kicsiként hatalmas tehetség! Sam Rockwell hozza élete legjobb alakítását.
És TW elképesztően jól játssza a gyerek képzeletbeli Hitlerét a testtartásával, a mimikájával, a beszédével. „Hitler: - Már két kése is van! Jojo: – Tudom. Hitler: – Hogy fogsz szeletelni? Jojo: – Nem tudom.”, meg a végén mondott monológ... De szuper a fényképezés, és baromi jó a zene is!
Természetesen jelölték mindenféle Oscar-díjra, de csak a Legjobb adaptált forgatókönyv díját vitte el. A könyv egyébként Christine Leunens: Cellába zárva című könyve, amit – a fülszöveg alapján – csak részben használt fel és nem nekem való (hasonló A lepkegyűjtőhöz).
Számomra az idei év legjobb filmje eddig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése