2019. október 20.

A Molyon van egy kihívás, mely szerint az egyik (kedvenc) szakácskönyvemből kell megfőzni 21 ételt. Nekem egy rakás Stahl Judit-könyvem van, de a legnagyobb kedvenc a Gyorsan, valami finomat! Nem csak azért szeretem, mert a Stahlok közül ebben van a legtöbb kipróbált és a tapasztalatok alapján valóban elkészíthető kaja, de ez volt az a könyv is, amit esküvőnkre kaptunk egy kedves barátunktól. Sajnos ő már nem része az életünknek, de én nagyon szerettem és miatta is ezt a könyvet. Stahlnak egyébként szép könyvei vannak, összehasonlítva például Fördős Zé könyvével, amiből eddig 1 kaját csináltam (bár az finom volt), de kezelhetetlen, vastag, bumburnyák könyv és annyi dekoráció van benne, hogy elvész a szakácskönyv-jellege. Amit viszont nem szeretek, hogy Stahl Pesten él, ahol a „vakarék, mindegyikbűl két marék”-tól az „omlette de fromage”-ig mindent be lehet szerezni…, hát Eger a világ másik közepe, a fekete lyuk, ahol semmi sincs. Két boltban kerestem eddig aszalt fügét, de se a nagy Tescoban, se a pláza kis Tesccoban nem volt. Máskor mindig van…

Voltunk ruhát venni október 23-ra, Kornira volt blúz, cipő, Andrinak semmi –, neki ugyan hétköznapi ruhák kellenek, pl. nadrág, ami nem csúszik le róla, de végigér a pipaszár lábán, de az sincs sehol. 

Voltunk Mónoson. A ház mögötti kertben csavarogtunk, kinn volt két szomszéd is, egy öreg bácsi és egy idősebb néni öreg kutyával. A kerítésünk 4 szomszéddal határos, ebből most kettőt megismertünk. A bácsi szűkszavú volt, a néni közvetlenebb. Aztán szedtünk 1 db maradék kőkemény körtét az egyik fáról, majd kipakoltuk a fadarabokat a félig betemetett tómederből. Kölykök is segítettek. Eredetileg úgy akartuk, hogy a ház mögött lenne a kert, veteményes, gyümölcsfák, hogy takarják a szomszédot, és a másik, az erdő felőli oldal lenne az üres, ahová a trambulin, a medence –, ha egyáltalán érdekli még a gyerekeket és tényleg beruházunk rá –, kerülne és persze ott lenne a „semmi”, vagyis a windows-háttérkép. Csak a telek lejtése miatt pont fordítva lenne jó, de akkor nem látjuk a fától az erdőt… Egyébként elképesztő, ahogy ősszel változik az erdő, ahogy zöld dzsungelből tirke-tarka lesz. Majd a téli arcára leszek kíváncsi!

Egy év az életemből-kihívás:
290. Melyik a kedvenc zöldséged? Kelbimbó, karfiol.
291. Mikor maradtál fent utoljára egész éjjel? Amikor András a Balatonon volt a gyerekekkel, akkor terveztem, de kissé öreg vagyok már ehhez...
292. Hol szeretsz a legjobban sétálni? Vízparton.
293. Milyen furcsa dolog történt veled mostanában? Nem furcsa, inkább meglepő, hogy Andri mennyire könnyen kezd el segíteni a kinti munkákban. Szerintem benne van, hogy segít, és ez jó dolog, de az is, hogy a sajátját csinálja, neki lesz szép, amit megcsinál. 
294. „Mindenütt jó, de a legjobban otthon” - te is így gondolod? Miért? Attól függ, szeretem-e az otthonom meg hogy béke van-e. Mert ha nem, akkor mindenhol jobb, mint otthon.