2019. december 12., csütörtök

2019. október 18.

Reggel András hajnalban elment dolgozni, ma van a Code Week utolsó napja, ilyenkor mérgezett egér-üzemmód van. Aztán elmentek a kölykök is, én meg visszafeküdtem és 10-ig aludtam. Vacakul vagyok, már csúnyán köhögök is. Mivel egész nap mosogatórongy voltam és nem főztem semmit, Andrásnak meg nem volt kedve boltba menni, elmentünk a plázába kajálni. Megint kiszemeztem a KFC-t, de ismét rájöttem, hogy ócska hely. Egy dobozt választottam nagy nehezen, a krumpli vacak volt, a szendvics teljesen felejthető, én sokkal jobban csinálok, a csirkék pedig nagyon csíptek. Remélem, többet nem kívánom meg!
Magyarországon van egy zenekar, ami 2005 óta létezik, eddig 5 lemezükből 2 Fonogram-díjat kapott, zeneileg (túl)képzettek, fantasztikus dalokat írnak, az énekes hangjától megáll a levegő. Számomra a magyar Dream Theater. … … és senkinek fogalma sincs, hogy ez a zenekar létezik. A (mérvadó) fészbukon 5e követőjük van (szóval van azért pár ember, aki tud róla; de a zeneileg képzetlen, repedtfazék-hangú énekesű és 30 éve dögunalmas Tankcsapdának 250e követője van, szóval számomra nem mérvadó).
Ez a zenekar a (nem gondolták, hogy valaha híresek lesznek, ezért kicsit idióta nevű) Turbo. Már írtam róla korábban a Pentagram lemezükkel kapcsolatban és egy Kaldera koncertre is beültem, ahol az énekes zenél egy másik formációjában. 2017 körül szünetet tartottak, mindenki elment apukának. Azt hittem, fel is oszlott a banda, de szerencsére nem. Nagy kár lett volna! 
Atyagatya, ez a zene!! Nem is tudom, mihez hasonlítsam! Mint írtam, van benne egy csipet Dream Theater, leginkább a zenészek kvalitása szempontjából, néha feltűnik egy kis Steve Lukather, de igazából egyik sem, mert ez: Turbo. Különösen, mert ilyen énekese nincs egyiknek se, óriási ez a fickó! 
Elsőre kicsi fura volt a magyar dalszöveg, de hamar hozzá lehet szokni.
Színvonalas, hangulatos, bikás, belecsapós. Jelenlegi legnagyobb kedvenc az Iránytű, de mindegyiket imádom hallgatni, felfedezni!

Nincsenek megjegyzések: