Mára kaptunk időpontot, fogadtak az OTP-ben, részletesen elmondták, mi kell a CSOK-hoz. Többek között ezerféle papír, elég sok saját tőke és nagy fokú előrelátás. A papírokat millió helyről kell beszerezni, kétszer jönnek ki állapotfelérésre, amit nekünk kell kifizetni és 10 évig mindenkinek bejelentett lakcímnek kell lennie a háznak. Nyilván eladni se lehet addig. Nem mintha azt egyébként terveznénk, de azt tényleg nem tudom, hol lesznek a kölykök 10 év múlva. Annyira borzasztóan, mondjuk nem rengeteg idő 10 év, még éppen csak elmúlnak 20-22 évesek, de mégis… És a sok macera sem tudom, hogy megéri-e nekünk. Megint felmerült az a probléma, ami a legnagyobb probléma ezzel a házvétellel kapcsolatban: hogy túl későn jött. Legalább 10 évet késett. Akkor még lett volna két kisgyerek, akik igazán élvezték volna a hatalmas udvart, a kutyát, a medencét, a trambulint, a játszóteret –, most van egy magányos tinédzser kislány és egy másik nagy lószerafin fiú, akit a gépezésen kívül nem érdekel semmi. Tíz éve még nem a 40-et, hanem a 30-at taposnánk, Andrásnak több ideje, több ereje és több kedve lenne mindenhez, most sokszor csak a szíve vágyik rá, a teste már nem. Én meg ki tudja, meddig élek…, és ezt úgy mondom, hogy semmi bajom, de egy szívbeteg eleve ne készüljön 60 évnél többre. Aztán ha mégis sikerül, akkor mákja van. Szóval baromi fantasztikus ez az új otthon és örülök, hogy belevágunk meg minden, de nem tudom nem figyelembe venni, hogy elpazaroltunk 10 évet. - - - Illetve, lehet így is nézni, meg úgy is, hogy „öreg korunkra” végre megvan, amit mindig is szerettünk volna: a nagy semmi, a léggitár, a nagy udvar és az erdő a szomszédban. Még mindig ülhetnénk a panelben és nézhetnénk a vacakabbnál vacakabb méregdrága házakat, ami közül úgyse tetszik egyik se… Szóval nem bántam meg egy pillanatig se, ha 1 évet se élek benne, akkor azt is boldogan (tervezem) és elégedetten. Ja, és nem veszünk fel CSOK-ot.
A Gárdonyi térre felállítottak egy óriáskereket. Ez most „divat”, a nagyobb városok főterére kerül kerék, kb. olyan szintű mánia, mint a helységnév fehér betűkből. Lassan már Szentimrén is meg lehet nézni felülről a malacólakat… Persze nincs ingyen, a gyerekjegy 1000 Ft, a felnőtt 1500 Ft, durván 15 perc állítólag, míg áttekeredik. Mi voltunk Alcsiékkal Bécsben a Práterben, az nem volt semmi cucc, de annak se láttam utólag sok értelmét. Főleg, mert a lényeg, hogy fenn vagy a tetején, nem élmény volt, hanem rettegés. Körül se mertem nézni, húszkarommal kapaszkodtam. A gyerekek nem nyűglődtek érte, Korni talán egyszer említette, hogy lehet, hogy felülne, de aztán nem esett kétségbe, hogy még azóta se. Bár, gondolom, ha valaki felülne vele, menne, de amúgy szerintem fél ő is. András a minaretet pedzegeti nekik egy ideje; nyáron tervezték is komolyan, de végül nem került rá sor. A kerék állítólag januárig lesz kinn. Készülnek róla vagány fényképek a fészbukra, némelyik elég klassz, kreatív kép.
(forrás)
András legújabb projektje a suliban egy 3D-nyomtató. Úgy néz ki, mint egy kávéfőző…,
de elképesztő jó dolgokat csinál. Csak kék filament (az a cucc, amiből készíti a cuccot) van neki, szóval minden kék, amit nyomtat. Próbaképpen csinált nekem egy macskát, amihez a Thingiverse-ről szedte le a mintát. Nagyon menő!
Megsütöttem életem első – és szerintem legfinomabb – lasagnejat. Két receptből vakartam össze: ez az alap, ez a kiegészítés. Okosabbak az egyszerűbb, besameles változattal kezdik, én egyből beletapostam a túrósba, ugyanis nem volt kedvem besamellel kínlódni. De szerintem jól tettem!
Fázisok:
1. Hagyma, répa reszel (zeller nincs), párol, nem néztem meg elégszer a videót és elfelejtettem, szóval nem csináltam pörcöket a répából, mint Zé. Rá kb. 1 kg hús, fehérít, bár a zöldség elég hamar levet eresztett (meg kellett volna pörcölni), fokhagymakrém, só, bors, szerecsendió, kakukkfű, rozmaring (kevés, mert a szárított nem fő át), kb. 1 evőkanál worchester szósz (beleszorul az üvegbe, Tesco-minőség), 2 konzerv darabolt paradicsom, 2 ek sűrített paradicsom, 70 ml tej, 250 félédes vörösbor + kis cukor, mert savanyúnak éreztem. Rotyogott kb. fél órát, zsírt, levet eresztett, szóval nem lett annyira sűrű, mint szerettem volna, de talán nem is baj.
2. Fél kg túróba só, bors, szerecsendió, 50 ml tej, kicsit megfonnyasztott spenótlevél (Tescos nagy zacskó fele).
3. Összeállítás: legalulra ragu, rá tészta csak úgy, szárazon, túró, tészta, ragu, tészta, túró, tészta, ragu, a tetejére sajt. A sütőben 3-4-es fokozat között sütöttem 40 percet. A végén kiszottyogott a tepsiből, így alátettem a nagy tepsit, arra égett rá, nem a sütőlapra…
4. Miután letelt az idő, még fél órát pihent a kihűlő sütőben.
Elképesztően finom lett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése