2019. december 20., péntek

2019. november 6.

2 hónap után ma reggel megint vérzett Korni orra. Mondjuk, fújja is rendesen, de az utóbbi kb. 1 hétben nem szedte a Rutascorbint se és teljesen befejezte az orrsprézést. Most megijedt, úgyhogy este megint elővette a sprét is. A gyógyszert pedig egyedül szedi, kicsit jobban oda kell figyelnem rá, ellenőriznem kell. 
Kicsit elcsúsztunk a Dobós magyarverseny leadásával, ugyanis valamiért nem találtam, láttam, értelmeztem…, vagy nem tudom, mit csináltam nem az időpontokkal, így vagy ma be kellett rohanni vele a Dobóba, vagy e-mailben feladni. Az utóbbit nem akartam, szkennelgetni meg akármi, gondoltam, bemegyek, aztán, ha nem veszik el, mert késő, akkor mindegy. De természetesen nincs rohanás, röghöz kötés, idegbetegeskedés és vaskalaposság, simán elvették a borítékot, sőt, még örültek is neki. Mondjuk, sajnos előtte át kellett rohannom az egész Dobón, ugyanis egy diák „kísért át” a főépületből a titkárságra – illetve ő ment előttem, mutatta az utat, én meg óbégattam utána, hogy várjon már meg. Nincsenek ehhez hozzászokva az emberek és nem is várom el senkitől, de most azért jó lett volna. Vagy elmondhatta volna, merre van, nem vagyok idióta, megtalálom – dehát ez a feladatuk, ezért ők a naposok. Mindenesetre megint úgy néztem ki, hogy a titkárnő – vagy aki elvette a borítékot – még majdnem mentőt akart hívni. 
Miután kaptam újra rendesen léget, elmásztam a Dm-be és vagy 1 órát bóklásztam a pultok között. Sikerült beszereznem pár karácsonyi ajándékot, még magamnak is találtam Lifebook-ot, az utolsó Budapest-mintásat hoztam el. Jó drága volt! (fénykép majd karácsonykor) Vettem karamellás tusfürdőt, aminek szuper illata van, vettem egy 140 db-os arctörlőpamacsot, ami kilógott a szatyorból, citromos kézkrémet, hogy a kezemen is érezhessem a túrótorta illatát (pont olyan, mint a tusfürdő) és vettem kipróbálásra két fogkrémet, amit a fészbukos Dm-csoportban ajánlottak: mindkettő Sinal Nature elements márka, az egyik kókusszal, a másik aktív szénnel. A kókuszosnak finom íze van, a szenestől meg feketét köpök…, más érdekességet egyelőre nem tapasztaltam. Nyilván Signal márka, tehát többet nyújt, mint a Dm-márkás, de talán mégsem annyival, amennyivel többe kerül. (1980 lépés)


A puding próbája-kihívás #8. Gombás-szalonnás spagetti: Kellemes csalódás volt ez az étel; nem vártam tőle túl sokat. Szalonna meg gomba összehajigálva egy kis tésztával…, nagy kunszt. De meglepően jó kaja, eteti magát, de kevés is megtölt. Valóban egyszerű és gyors, már ha nem számítjuk a fél órás tésztafőzést, és a gombapucolás pepecskedését (a Lidlben vettem, nem kefélgetem). 



Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek: Bár indokoltnak érzem a negatív értékeléseket is, azért ez a könyv nekem most tetszett. Volt eleje és volt valamiféle vége is, kerek történet, konfliktus(ok), bizonyos szintű lezárás, de a legjobb volt, hogy míg tegnap az orvosnál várakoztam, kiolvastam, gördülékeny volt és olvastatta magát.
Valószínűleg nem lehet túl izgalmas regényt írni egy „normális”, középosztálybeli családról, ahol apa, anya viszonylag rendesek, dolgoznak, éldegélnek, a gyerekek eljárnak iskolába, pedig ezeknek az élete sem fenékig tejfel. Úgyhogy írnak regényt az „aljanépről”, ahol vedelnek, verekednek, bántják a gyerekeket, akiknek a sorsa determinált, vagy a felsőfélékről, akik meg elérhetetlen luxusban élnek. Vagy jelen esetben mindkettőről. Pedig ebben is van egy „normális” család, a Beatrixéké, de ők már „gazdagoknak” számítanak, ami tiszta hülyeség, mert szerintem ők a rendes középosztály, ahol apa-anya dolgozik, gyerek tanul és viszi valamire (és szerintem Mátéék is ilyesmik voltak).
Szóval kapunk egy (elég hiányos és klisés) képet a két végletről úgy, hogy egyikbe se akarj tartozni és kapunk egy képet a „normálról”, amibe meg a két véglet valamelyikéből jött liba képtelen tartozni. 
Egyetértek Gabo meglátásával: nem lehet ennyivel elintézni, hogy gyerekkor. Valóban nagyon rányomja a bélyegét az életünkre, amit otthonról hozunk, de nem feltétlenül determinálja. Csak akkor, ha –, mint Mari tette – egy gazszálat nem teszünk arrébb, hogy ez ne így legyen.

Nincsenek megjegyzések: