Korni moziban volt Laurával, megnézték együtt a Jégvarázst. Azt mondta, sokkal jobb, mint az első! Mondjuk, annál bármi jobb... (Egyébként a trailer alapján is jobb, sőt, sokan, akik utálták az elsőt, azt mondják, sokkal jobb.)
Andri beteg, tiszta nátha, a feje is fáj. Inhalálnia kellett volna, de nem csinálta, inkább vett be gyógyszert.
Már mennek a Dobó téren az adventi koncertek, Eszter nem rég volt BonBon-koncerten (kiirthatatlan retro), ma délután lett volna Tintanyúl, de nem volt kedvem lemenni és megfagyni. Idén se találkoztam Delov Jávorral. Este pedig Biga-akusztik, de neki csak 1 dalát ismerem, lehet, nem is tetszene. Habár, ha akusztik, akkor van rá esély. De nyilván ide se mentem. Ennyit az egri adventről, bár annyira egyik koncertet se bánom.
Viszont jövő hét kedden Ez az a nap!-koncert lesz Egerben! A jövő júliusi koncert 20 éves jubileumi koncert lesz, ennek apropójából most körbejárják az országot és a közeli határokat, hogy reklámozzák azt a koncertet. Ami elég komoly, hogy 1. nem csak a Dunán túl, de Pest jobb oldalára is szerveztek koncertet, pl. Miskolcra vagy Egerbe; 2. nem csak az „elérhető” magyar zenészek jönnek, de külföldi (keresztény körökben) sztárok is, pl. Martin Smith; 3. mindez mindössze 1000 Ft-ért. Hülye lennék kihagyni…, főleg, hogy Juditom vett magának jegyet, de aztán meggondolta magát (sajnos) és nekem adta ajándékba. Erikával megyek, a sportcsarnokban lesz, András hoz-visz, szóval ha rossz lesz, is szuper lesz… És úgyse lesz rossz!
Más nem nagyon történt a hétvégén.
Korni fésülködött:
Misi Ladányban szülinapozott:
Én főztem vacak kaját a könyvből és olvastam egy vacak könyvet.
Vacak kaja:
A puding próbája-kihívás #20. Csirke diós cukkiniágyon: Igazából azért csináltam meg, mert éppen sült húst sütöttem és találtam egy kisebb darab cukkinit a boltban. Nagyon kis adagot csináltam, mert gondoltam, hogy csak én fogom enni –, és így is lett. Nem lenne rossz kaja, az íze egészen finom, de a dióval nem tudom mit kezdjek. Kicsit furcsa benne. Nem mondom, hogy rossz, csak furcsa.
tányérban:
tálban:
Vacak könyv:
Kínszenvedés volt végigolvasni ezt a könyvet! Elkezdtem vagy négyszer, mire erőt vettem magamon, hogy be is fejezzem.
Az eredeti színdarab sem igazán tetszett, bár abban legalább mozogtak az emberek. Itt meg leginkább csak beszéltek. És a legrosszabb, hogy egy szavukkal sem értettem egyet.
Egyrészt a bibliai zsidóság témaköre: többször is említi a könyvben Pál apostol Római levélben írt mondatait, mi szerint a szívben való körülmetéltség fontosabb, mint a… másik és hogy Krisztusban nincs különbség zsidó és nem zsidó között. Azt gondolom, ez a legfontosabb tétel ezzel a könyvvel kapcsolatban, mégis mintha ez a mondat soha el nem hangzott volna. Ebben a könyvben valaki mindig felsőbbrendű: vagy a zsidó vagy a nem zsidó. Itt úgy ragaszkodnak a különbségekhez –, amit egyébként egyik fél sem képes mondani egyet sem –, mintha az életük múlna rajta. Büszke vagyok arra, hogy a „kaszt” tagja vagyok…, de tulajdonképpen a szívében nem hogy nem zsidó, de még csak nem is keresztény. És ha már a Bibliát említjük, tudom, hogy ez sarkalatos és vitaindító kérdés, de ha egyszer valaki értelmesen átolvasta volna, akkor tudná, hogy 1. Isten választott népe a zsidó; 2. az Ószövetség az Újszövetség előképe, vagyis a kettő egymás nélkül nem ér semmit; 3. Isten terve a csakis Jézus általi üdvösség, sem a jó cselekedetek, sem a „családba tartozás” nem visz közelebb a Mennyhez, ha Jézust elutasítod; 4. Isten az utolsó időkben elküld majd egy prófétát, aki megtéríti a zsidókat. - Ezt nekem egy keresztény zsidó tanította.
Másrészt: ha csak azért ér kevesebbet egy ember, mert zsidó (vagy cigány, néger, meleg esetleg migráncs), nem pedig jelleme vagy tettei alapján, akkor megérdemli az 1 font húst...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése