Jobban sikerült ez a nap, mint terveztem!
Szerdán eljöttünk Ladányba, tegnap és ma András Martfűn oktatott.
Szerdán, 1 perccel azután, hogy lebuktak egy kinn felejtett figyelmeztető cetlin („elmenni Ági tortájáért”), kaptam egy „titkos tortát” a 14. szülinapomra (amúgy egész nap az orrom előtt lógott a papír, de csak akkor vettem észre, mikor gyorsan lekapták a falról, észre ne vegyem). Barackos túrótorta, nagyon finom volt! Nem volt rajta semmi extra marcipán sajnos, pedig István mondta, hogy akart valami macskásat, de aztán mégsem…, azt nem tudom, miért. Legközelebb kisírom tőle.
Idén nyáron András oktatásokra járt, terveztem, hogy megyek vele és felfedezem a helyeket, ahol megfordul, de sajnos Gödöllőn kívül nem jutottam el sehová. Ezért is vártam ennyire ezt a hétvégét, ugyanis mindenképpen ki akartam próbálni a martfűi fürdőt. Meg, mint írtam, egész nyáron nem jutottunk el strandra, ezt az utolsó alkalmat ki akartam használni mindenképpen. Szerencsére az időjárás is partner volt benne.
Időben indulunk – hajnalban –, hogy 7-re benn legyünk. András kirakott a fürdőnél és kanyarodott dolgozni, mi körbecsalinkáztuk az épületet a bejáratot keresve. Ahogy beléptünk az ajtón, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem strand, hanem fürdő. Bár számításba vették a helyi fiatalokat is, így volt egy úszómedence, de oda nem mehettünk, mert nem vittük úszósapkát és szemüveget. Helyette volt 2 külső medence felnőtteknek és 1 kettéválasztott belső, meg 1 gyerekmedence. Az egyik külső, a sakkos, hiába volt teljesen üres, „csak a miénk”, valahogy nem tetszett a kölyköknek, ráadásul összevesztek sakkozás közben, ugyanis egyik sem tud sakkozni, de mindkettő azt gondolja, hogy igen. Andri például vérig sértődött, amikor mondtam, hogy a futó nem attól futó, hogy összevissza futkorászik a táblán. A nagyobbik külső medence, ahol többen is voltak, de mivel nem volt bekapcsolva a masszírozó csap, így ugyanolyan unalmas volt, mint a kicsi sakkos, jobban tetszett a kölyköknek, a legtöbb időt ott lógtuk el. És a belső medencék egyikében is lógtunk kicsit, ott egy nagyon durva masszírozó döfködte szét a hátunkat. Az első 2 óra egész jó volt, aztán barkochba-ztunk, ami az unatkozás kezdete. Aztán a medencék közt álló kis büfébódéban vettem nekik sült krumplit, ez fél óra volt, mire bemammogták. Aztán a 3-4. órát oda-vissza bóklásztak a kinti és a benti medence között, Korni talált egy macskát, azt fényképezgette.
A legutolsó 1 órát pedig azzal töltöttük, hogy Andrást vártuk. Ugyanis mondott egy kb. időt, amikorra végez, mi addigra kiszálltunk a vízből és felöltöztünk, de nem nagyon akart megérkezni. Mikor már szétuntuk az agyunkat, felhívtam, hogy jön-e lassan, épp akkor végzett és gurult értünk. Nem volt életem legjobb élménye, de kb. 5 órát ellötyögtünk és nem volt annyira rossz.
A nagymedence és a büfé:
A nagymedence és a fedett rész a háta mögött:
Egy év az életemből-kihívás:
241. Mikor szegtél meg utoljára valamilyen szabályt és mi volt az? Konkrétan nem emlékszem, de biztos, azért tettem, hogy könnyebb legyen az életem; pl. átmentem olyan ajtón vagy füvön vagy valahol, ahol tilos, hogy ne kelljen kerülnöm – ilyesmi…
242. Fejezd be a mondatot! A mai napban az volt csodálatos, hogy… …nekem van a legcsodálatosabb családom a világon és nem is érdemlem meg őket.
243. Ha a mai nap egy növény lenne, akkor melyik lenne az és miért? Békalencse.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése