Tegnap este visszamentem Egerbe, benn aludtam. Nem Korni miatt, megpróbáltam, van-e értelme a munka miatt ott aludni, vagy ugyanúgy 5-kor kelek, mint a mónosi buszhoz.
Az alvás nem volt a legjobb; az ágy rohadt kényelmetlen, fáj mindenem. Mióta elköltöztünk, született a szomszédban egy gyerek, aki kb ugyanakkor kelt, mint az enyém, aki hajnal 5-kor Pestre ment. Szóval nem sok értelme volt itt aludni alvás szempontjából. Viszont baromi jó volt Kornival kettesben lógni úgy, hogy együtt is aludtunk, bár 23 órakor még be nem állt a szája.
Ma reggel 7:35-kor felszedett a buszváróban a busz, ami kivisz a vasútállomásra. Adtam rá sanszot, hogy nem fog megállni. Már csak azt mondja meg valaki, minek kell igazolványszámos, fényképes bérletigazolvány, ha mindig elkéri a rendeset is.
Ma este már otthon aludtam, nem jött be az egri alvás, legalább annyira stresszelt, hogy ott megáll-e a busz, mint itthon. Ha lenne kocsink, más lenne bekocsikázni reggelente, de éjszaka kiderült, hogy nagyon nem szándékozom visszaköltözni, vagy ott aludgatni, nem véletlenül jöttünk el mi onnan. Utálnék már ott élni Mónosbél helyett.
Chevy Stevens: Út az elveszettekhez (Dark Roads): Az idei Romantikus readathont összekötöttem egy LMBTQ-kihívással, ahol olyan könyveket kell olvasni, amiben leszbikusok szerepelnek. Úgyhogy elkezdtem egy thrillerrel (sőt, pszicho-thrillerrel). Nem nagyon olvasok ilyen könyveket, mert azt gondolom, megvisel majd –, de ez nem annyira viselt meg. Leszámítva a pár pontot, ami felidegesített.
A történetvonal tetszett, a főszereplő csaj(ok) nagyon klasszak, kellően bad ass-ek –, néha túlzottan: ez volt, ami felhúzott; úgy értem, az rendben van, hogy azt hiszi, hogy ő meg tudja csinálni, és aztán kiderül, hogy nem, de már megint az volt az oldalduplázás, időhúzás („feszültségkeltés”) módszere, hogy a főszereplő baromságokat csinált fölöslegesen vagy oldalakon keresztül esett-bukott, bénáskodott.
A cselekmény tehát nem annyira tetszett, de maga a történet és főleg a kapcsolatok bemutatása igen, úgyhogy direkt jó választás volt a romantikus readathonra és a leszbikus-kihívásra is.
Meg szerintem nem kellene ennyire félnem a thrillerektől...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése