Tegnap reggel patiszont meg karalábét paníroztam. 2 óriás fej patiszont szedett le András, 1-et megsütöttem, ettük 2 napig, a másikat elvitte Ilikének. Ők feleannyian vannak, szóval ők, gondolom, 4 napig ették.
Az éjszakát végigstresszeltem, mert tegnap a nagyfőnök kitette az augusztusi beosztást és változtatnom kéne megint. Mivel szerdáig nem találkozom vele, remek hétvégének nézek elébe. Éjfél körül írt Korni is, hogy Boginál alszik, ami alapból nem húzott fel, de a meglévő stresszre rátett egy lapáttal. Nem az a bajom, hogy ott alszik, hanem, hogy az utolsó pillanatban jelenti be. Nagynehezen 1 körül elaludtam, aztán 4-kor keltem. Mosdás, öltözés, kész voltam kb. 20 perccel a busz indulása előtt, úgyhogy elmentem az eggyel korábbival. Hideg van, pulcsi kellett.
Nyitva volt a Fornetti, vettem pogácsát, kókuszos csigát, kólát, a többiek már ott ácsorogtak a helyi járatnál. Pöpec új, elektomos busz jár, napi kettő, hat emberrel; sok értelme van. Bár nem tudom, mivel mennék be, ha ez se lenne...
Elkezdtük a fonást 6-kor és nyomtuk, szinte megállás nélkül. Óránként volt egy vécényi pihenő, meg egyszer egy tízperces kajaszünet. Kávét sem ittam, mert nem volt meleg víz, nem pakoltuk ki a kávéfőzőt, vízforralót erre a két napra. Majdnem megcsináltuk az összeset, kb. fél raklapnyi maradt, így hétfőn elég 4 ember, én nem kellek. Hála Istennek, én ezt a napot nem tudnám még egyszer végigcsinálni...
András bejött értem, bement a lakásba pakolászni, de én ki se szálltam. Boltba esélytelennek éreztem magam, ettünk egy Mekit és haza dögleni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése