Van két aranysakálunk – illetve hát annyira a miénk, mint a gólyáink. Iszonyat hangja van, nagyon éles ugatásszerű rövid, hangos vakkantások. Hátborzongató! Sunny hátán is feláll a szőr, olyannyira, hogy sikerült kivergődnie magát a drótkerítésen is miattuk. De érdekes, mert ezt onnan tudom, hogy amikor hívtam, bejött és elárulta magát. Mondom, teljesen elvették az eszét… András ment ki fejlámpával befoltozni a lyukat, éjjel fél 2-kor. Sajnos a szemükön kívül nem sokat láttam belőlük, nagyon „sejtelmesen” a körvonalaikat a nagy rét közepén.
Egyébként vannak gólyáink is: a mellettünk lévő nagy rétet lekaszálták, jött gyűjtögetni a família.
Csináltam Budapest ragut. Bár ő nem tesz bele húst, én úgy gondoltam, kevés lesz csak a máj, így nálunk ez egy sima sertéspörkölt lett, azzal a poénnal, hogy tettem bele csirkemájat is. A sertésmájjal haverok vagyunk, szeretem és meg is tudom főzni finomra, de a csirkemájat még a húslevesből is kipiszkáltam gyerekkoromban. Ettől függetlenül, amióta megláttam a receptet a Street Kitchen oldalán, izgat ez a kaja. Első körben szereznem kellett csirkemájat. A bélapáti Coopban szerencsére volt, de nagyon elcsodálkoztam, mikor itthon kibontottam, ugyanis lógott róla a szív is – a pultban nem láttam, de nem is figyeltem, a fene gondolta. Levagdicsáltam róla; az egész fura volt, mintha nem lett volna megtisztítva, de fogalmam sincs, hogy kellene kinéznie a tisztított (vagy a nem tisztított) csirkemájnak. A 850 gramm hús 10 db máj-szív párost tartalmazott. 600 Ft volt, szóval nem egy borzalmas drága valami, de a szívvel nem kezdtem semmit, hanem megfőztem Sunnynak.
A recept a sütőben süti „egyszerűen” a kaját, én nem bízom a sütőmben (vagy inkább magamban, hogy értek a sütőhöz), így külön-külön, lábasban főztem meg a részeket és a végén összekavartam. Először megsütöttem külön a májat: bors, majoránna, elősütés után vízben kevesebb, mint 10 percig főztem. Szalonna, répa, hagyma, paradicsomszósz lepirít (erre a lepirított paradicsomszószra nem rég szoktam rá, a kicsit égett krém nagyon finom ízt ad az alapnak), felöntöttem 1 dl borral, kiforraltam az alkoholt. Beletettem a húst, pirítás, fűszerek: bors, pirospaprika, kakukkfű, szerecsendió, só. Puhára főztem, a végén hozzáadtam egy kis kockákra darabolt paprikát, egy nagy maréknyi borsót és egy kis adagnyi gombát (azt nem lehet marékkal mérni, de kb. annyi, mint a borsó). Ezeket is pár perc alatt puhára főztem (inkább csak kiolvasztottam), majd a legvégén óvatosan összekavartam (inkább ráztam) a májjal, hogy ne törjön nagyon össze. Még egyet rottyant és kész. Nagyon finom lett, a máj kicsit krémessé tette a pörit és ízre is jó volt, de úgy a finom, ha nagy darabokban marad benne (nem törik össze) és harapni kell. Rizsköret illik hozzá, szerintem.
Ehhez képest ma reggel az amerikai palacsinta, ami mindig tökéletesen sikerül (leszámítva, hogy soha nem emelkedik magasra, mint a képeken), most lecsöpögött, megégett, szétfolyt, valamiért nem tudtam megfordítgatni és állandóan egymásra estek, „összemocskolták” egymást. Ízre jó lett, de azt a kínlódást… Fogalmam sincs, mi lehetett a gond.
Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek: Megint egy hype-olt könyv. Hát, fogalmam sincs… Nem mondom, hogy nem tetszett, mert ez nem igaz. De azt se, hogy tetszett, mert az se. Olyan semmilyen volt. Némelyik furcsán kiszámítható, némelyik furán meglepő, de valahogy egyik sem ütött jó értelemben. A legtöbb csak idegesített. Nikolett értékelésével teljesen egyetértek.
(a képen a Rádi-féle sima és mogyorós kroaszon látszik + egy kávé és egy fél kóla (+ egy ing és egy nadrág))
(a képen a Rádi-féle sima és mogyorós kroaszon látszik + egy kávé és egy fél kóla (+ egy ing és egy nadrág))



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése