Ma volt az első boncolós biológia órája Andrinak. Gilisztát trancsíroztak. Az élő ginyát először elkábították, utána felvágták és kiszedték a tápcsatornáját és a heréit… - már, ha jól emlékszem.
Délután nagyon cuki volt, elkutyagolt nekem a Forráshoz, a gyerekkönyvtárba. Előtte felhívtam őket, küldtem egy listát, hogy melyik könyvek kellenek, ő meg elhozta. Nagyon klassz, hogy így működik, mert bár hatezer részlege van a könyvtárnak, a központi könyvtárba pénzért és hosszú idő alatt – kisebbik baj, valamint szájhúzogatva – nagyobbik baj, visznek könyvet kintről. Ennek fényében nekem, ha kell valami, akkor el kell mennem Halmajugrára, teszem azt, ha ott van a könyv, vagy fizetnem kell 1500 Ft-ot, hogy behozzák. Elismerem, hogy kell valami mód, hogy a bazinagy könyvállomány szét legyen szórva. Tisztelet és rajongás jár nekik, amiért a legfrissebb dolgokat is max. fél év átfutással megszerzik. Csak azt nem értem, miért hordják el a vadi újonnan rendelt 1 példányt a világ végére, ahol azt se tudják, hogy van könyvtár, nem hogy megjelent egy új könyv. Miért nem viszik ki a ritkábban keresett, régi könyveket, amikből van amúgy is 10 példány, de a 99%-át le lehet tölteni a netről is? Szóval nem értem… (ezt csak azért írom, mert most is 4 könyvet rendeltem, de a 4. valami kis pöcefaluban van héthatáron innen)
Este szülinapi buli volt a Cutlerben. 2019-ben nyílt a Lidl mögött ez a hotel-fitnessterem luxuskomplexum, ahová 12e Ft/hó összegért bemehet Andri a nyitvatartási idő alatt bármikor és bármennyit, edzhet és még a szaunát és a wellnesst is használhatja. Szerintem megéri, bár az első lelkesedés most már inkább hullámzó és míg korábban elment egyedül is, most már szinte kizárólag csak a haverjával. Korni is járt az elején, aztán most megint említette, de felvételiig már biztos, hogy nem vesz bérletet. Andri rendszerint ugyanazzal az egy haverral megy, Korni rendszerint Andrival. Valószínűleg ezért sincs annyira kétségbe esve, hogy nem mehet. A mai szülinapon ott volt Kathi Béla, aki egy testépítő világbajnok, ő a Cutler-hálózat főnöke, Andri szerint. Egy hihetetlen jófej pasi, ahogy a közös fénykép is bizonyítja:
Ez a 4. az Ellenpontos 6 könyv közül, amelyiket olvastam. Egyet nagyon gyűlöltem, de a többi 3 igazán tetszett, szóval mondhatjuk, hogy bejött ez a két szempontos, középen felvágós regény.
Először Emma naplóját olvastam és... Úristen, ez a gyerek! Néha ütni tudtam volna, annyira idióta volt… és közben mégis hiteles. Igen, ilyenek a mai fiatalok és én is nagyjából ezeket írtam 14 évesen a naplómba, pont ilyen stílussal. De most már azokat se tudom anélkül elolvasni, hogy a fejem ne verjem az asztalba. Ugyanakkor egy lelkileg egészséges gyerek: a baráti kapcsolatai tulajdonképpen rendben vannak, megsértődik, majd 10 perc múlva puszi-puszi, hétfőn fogyókúrázik, kedden fagyit zabál, parfümöt lop anyutól, de irigyli a saját ruháit az „öreg” anyjától, néha lusta, néha pörög, a „végrendelete” alapján pedig tele van egészséges szeretettel: kijön a nevelőapjával, bírja az öccsét… Süketágyú, de rendben van.
- - - És aztán jött Eszter oldala a kávéházi történetekkel és leesett az állam! Ezt a gyereket ez a csaj tartja egyben! Ledöbbentem, mikor kiderült, hogy rákja volt és ebből Emma naplójában SEMMIT nem láttunk! Eszter odafigyel Emmára, közel áll hozzá, szereti – ezért is tud Emma ilyen végrendeletet írni, szerintem az egy fontos pontja a regénynek! Kiderül, hogy a (gyerek szerint) „papucs” apuka se olyan szörnyű és lassan összerázódik az új apuka is, aki egyébként szintén überjófej!
Ami nagyon nem tetszett: a könyv közepe! Nagyon el lett rontva! Nagyon!
Mindig az ördöggel: Jó ideje kergelészem már ezt a filmet. Volt egy „Robert Pattinsonos korszakom” – nem az Alkonyat idejében, hanem május körül, amikor megnéztem két filmet is, amiben ő játszott: a Tenet-et, amiből semmit nem értettem és A világítótorony-t, ami meg semmiről se szólt…, mindkettő nagy vacak. De ebben a filmben, aminek a trailer-ét ezerszer elém tolta valami reklám (de akkor még nem volt Netflixünk), nem csak ő érdekelt, hanem a többiek is.
Például Sebastian Stan, aki hízott vagy 40 kilót (a szerepért?), Mia Wasikowska, akit utálok, de itt nagyon jó volt, Bill Skarsgård, a cuki Pennywise – ez most tényleg komoly…? - amúgy itt pontosan az volt, egy cuki pszichopata, Tom Holland - szorítottam, hogy élje túl, még ha az összes többi kedvencet is kell kinyírnia érte, Harry Melling, akit egyre több szerepben látok és itt is brutálisat alakít és persze Patiszon Robi, akinek ezer arca van, egyik ijesztőbb, mint a másik. A többiek is nagyon jók (Jason Clarke, Riley Keough, Eliza Scanlen), csak őket nem ismerem.
Szóval itt van ez a rakás sziporkázó színész, megspékelve egy szuper „mindent tudó” narrációval, a történet csavaros és izgalmas, de annyira depresszív, hogy nem tudom azt mondani, hogy nézzük meg még párszor. Hiába baromi jó, egyszer pont elég belőle. Sőt! Ez az a film, amibe még beletekergetni sincs kedvem… (Ilyesmi volt egyébként a Visszatérő is, szerintem az is jó film, de én meg nem nézem többet… (szemben pl. a Django elszabadullal, ami egyszer is szar volt)).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése