Esik a hó a Kékesen. De nem ám hull két szem és szottyosodik, hanem 10 cm és marad. Október 13-án karambol történik a hótól csúszós utakon. Azért ez fáj! Persze a legjobban az, hogy karácsonykor pólóban fogunk odakinn rohangálni, majd áprilisban ismét havat lapátolunk. Mindeközben esik a jégeső és lefújja a nyakamról a fejem a szél, valamint olyan bivalymeleg lesz, hogy nem tudok ötpercnél tovább a szabadban lenni. Tönkrevágtuk a természetet, nincs ezen mit szépíteni…
Másodjára kell áttetetnem a fodrászt. Múlt héten, hiába mondtam le, Korni meggondolta magát és nem ment Szarvaskőre kirándulni. Hétfőn viszont annál kötelezőbb iskolai elfoglaltsága lesz, operába viszik Pestre. Mivel nagyjából ki kell öltöznie, így vernyákolt, hogy nem akar menni, de aztán találtunk rá szuper fehér pólót és pulcsit és kiderült, hogy fekete alkalmi farmere is van.
Korni kb. 1 hónapja jelentkezett több Dobós versenyre is: angol, magyar, informatika, matek, biológia… A matek nagyon nehéz volt és kiderült (számára is), hogy nem véletlenül 3-as matekból, a biológiától pedig elment a kedve, mikor a kérdéseket se értette (pedig abból színötös). A magyar nem nehéz, az maradt, az infoban segít neki András, az angolt meg mindenképpen csinálni akarta. Kitaláltam, hogy mielőtt beküldjük, bogarássza át Juditom, ne küldjünk be bődületes baromságot. Át is nézte és visszaküldte, minimális hiba volt benne. Azt hitte, én csináltam… Mondtam, hogy én nem tudok angolul, ezt mind a gyerek csinálta. Judit azt mondta, nagyon ügyes! Én is büszke voltam rá, tényleg alig volt benne hiba!
Végre vettem a fáradságot és megsütöttem a diós pitét. A fahéjas tésztával volt egy kis pepecskedésem, mert nem voltam halandó előbányászni a mázsás fadeszkát és lejtett a sütő is, mikor betettem a folyékony pitét –, kiderült, hogy kiakadt a tartóból az egyik sarka. De szuper lett megint!
egészben:
Az eheti Kreatív írás-feladat annyira morbid volt, hogy csak morbid megoldást lehetett írni rá: Írj át egy népmesét úgy, hogy minden szereplő idősebb legyen vagy 50 évvel!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg néni, akinek volt egy piros kabátja. Egy napon nagynehezen beleszuszakolta magát, habár otthonkán kívül nem sok mindent viselt mostanában, hiszen ki se mozdult a házból. De a nagymamája, aki egy 120 éves öreg matróna volt, mobilon odaszólt neki, hogy fáj a torka, vihetne egy kis mézeskalácsot. Mielőtt elindult, az édesanyja, aki már 80 éves mamika volt, óva intette, hogy ne álljon szóba idegenekkel.
- Menjen már, mama….! - mondta neki Piroska néni. ((ez a Bajor Imre - Kató néni beszólás senkinek nem esett le, pedig jó poén))
Elindult hát a rengeteg erdőbe, ami igazából már csak néhány fatuskó volt, mert a fákat már régen kivágták. Egyszer csak nekiment egy farkas.
- Jaj, bocsánat – nyökögte a vadállat. - Öreg vagyok már nem látok, nem hallok jól, sajnos… Ki vagy te és merre tartasz?
- Piroska néni vagyok és a nagymamámnak viszek mézeskalácsot. Mit akarsz tőlem?
- Csak a feleségemnek vinnék pár szál pipacsot, de már nem látok a legjobban, azt hittem a piros dzsekidről, hogy pipacs vagy. Megtennéd nekem, hogy gyűjtesz pár szálat?
- Hát, már nehezen hajlok, de segítek… - mondta Piroska néni és elkezdett pipacsot szedni.
Míg Piroska néni nyögdécselve hajlongott a pipacs után, a vaksi farkas eltapogatózott a nagymama házához, nagynehezen lenyomta a torkán az öreglányt, majd bebújt a vastag dunna alá. Végre alhatott kicsit.
Mire Piroska összeszedett egy csokor pipacsot, a farkas eltűnt valahová.
- Így segítsen az ember… - dünnyögte, majd folytatta az útját a nagymamához.
A nagymamánál Piroska néni furcsának találta a dunna alatt gunyasztó öreglányt. Meg is kérdezte tőle:
- Nagymama, miért ilyen nagy a füled?
- He?!
- Nagymama, miért ilyen nagy a szemed?
- He?!
- Nagymama, miért ilyen nagy a szád?
- He?!
- Nagymama, miért ordít a tévé, nem lehet hallani semmit tőle, vedd már le a hangot!
Ekkor a farkas kitátotta a nagy száját és már majdnem bekapta Piroska nénit, amikor az elővett egy kétlövetűt és fejbe lőtte a farkast. Ebben a percben nagymama sikítása hangzott, aki egy Bruce Lee-rúgással kikaratézta magát a farkas bendőjéből.
Sajnos a vadász pár éve meghalt májrákban, ezért muszáj volt így befejezniük a mesét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése