Vége a tavaszi szünetnek, holnap kezdődik az iskola, de csak Andrinak és neki is online. Korninak kiadták hétfőig a szünetet. András természetesen eddig se volt szabadságon, ha nem is ült az irodában, azért folyamatosan dolgozott. Főleg benn, mert a kertben esett a hó… Ladányba és Berekbe is menni akart, szétnézni, füvet nyírni, ha kell, de dagonyában nem indult el, nincs értelme. Mi amúgy se mentünk volna vele, kutyával különösen nem, de nélküle se szívesen – miatta. Amúgy meg igen, klassz lenne találkozni.
Sunny egyébként visszaköltözött az ajtó elé a dobozba, pedig pár napja lenn aludt az udvaron, ahonnan rendesen belát mindent (bejárati ajtó, bejárati kapu és a hátsó kapu). Cukor kutya…, azt vettem észre, hogy a leghátsó sarokból is rohan hozzám, ha meglát az ajtóban, pedig 5 percnél többet nem tudok még kinn tölteni vele. Ettől függetlenül nem merném szabadon engedni a mezőn. Sajnos erről már lecsúsztam; az első pillanatban, ahogy hozzánk került, arra kellett volna szoktatni, hogy szabadon sétáljon mellettünk, most már nem lesz egyszerű megtanítani rá. De valamiért nagyon féltettem, hogy elkacsázik és lesz valami baja. Gondoltam arra, hogy szereznem kellene egy nagyon hosszú, 20 méteres vagy még hosszabb kötelet és azzal „sétáltatni”, közben hozzászoktatni, hogy magától kövessen. Ha kicsit jobb idő lenne, szerintem foglalkoznék a kérdéssel, de gyanítom, idén is 1 napig lesz normális idő; vagy hideg lesz vagy 60 fokos hőség.
A puding próbája II.-kihívás, 3. kotyvaszték. Vásári kenyérke (Mazsolás péksütemény)
Nagyon finom és nagyon kis cuki péksüti. Bár nekem tennem kellett bele még pár dkg lisztet, hogy a kenyérsütő bírjon vele (túl nedves volt) és tettem bele cukrot is, hogy íze legyen, valamint simán elbírt volna jóóóóóóóval több túrót, de – főleg friss melegen – nagyon finom, kalácsjellegű… izé…. kalács. Persze mazsolát nem tettem bele, mert utálom…
Valami mást kell kitalálnom a fotózáshoz, mert rácsukódik a könyv a kajára.
Húsvéti book tag
1. Nyuszik – Egy könyv, amiből lehetne több is, azaz örülnél, ha lenne folytatása – Kemese Fanni: Pippa Kenn-trilógia, ami duológia eddig és a második könyvet nagyon utáltam. Viszont az első annyira jó volt, hogy legszívesebben azt szeretném, ha megírná a másodikat még egyszer, úgy, ahogy az elsőt és befejezné a harmadikat hasonló színvonalon. Nagyjából mindkettő esélytelen.
2. Tojás – Egy könyv, ami meglepett – Elena Ferrante: Brilliáns barátnőm. Sokáig kerülgettem ezt a könyvet, a „Ferrante-láz” miatt nem bíztam benne –, nem mellesleg félek a női íróktól Jodi Picoult miatt. De fantasztikus könyv, izgalmas, fordulatos.
3. Vadászat – Egy könyv, amit nehéz volt megkaparintanod – E.T.A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete. Ezt a könyvet 2004-ben olvastam az egyetemen, kötelező olvasmányként. Nem nagyon emlékszem már rá, csak hogy a kollégium folyosóján ülök és olvasom és imádom. Azóta szerettem volna újraolvasni, de egyik könyvtárban sem találtam meg. Pár hónapja ingyen kaptam meg egy Molytól úgy, hogy még postaköltséget sem kellett fizetnem, mert személyesen adta át.
4. Bárányok – Egy gyerekkönyv, amit mai napig élvezel – Bár rengetegen borzalmas gyerekkönyvbe belefutottam már, legalább ennyi klasszba is! De amit a mai fejemmel is igazán élveztem, az Fekete Istvántól volt a Kele.
5. Tavasz – Egy könyvborító, ami a tavaszra emlékeztet – Maros Krisztina és Szabó T. Anna közös projektje, a Milyen színű a boldogság. Gyönyörű!
6. Feltámadó a halálból – Egy könyv, egy elhunyt írótól – Ilyen evidenciák jutnak eszembe, mint Rejtő Jenő, Szabó Magda könyvei.
7. Kosarak – Egy könyv, ami jelenleg a kívánságlistádon szerepel – A Karácsonyi levelek Tolkien-től, a Rajzolj egy krumlit Agócs Írisztől (aminek azóta már két része van), és az újra kiadott Lerepül a hülye fejetek.
8. Cukorka – Egy könyv, ami édes – Az nem tudom, mit jelent, de talán Francesca Zappia-tól a Csak kitaláltalak. Úgy emlékszem, hogy az kedves kis könyv volt, de mégsem szirupos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése