Esik a hó. Elképesztően szép az erdő! Erőt vettem magamon, felöltöztem és kimentem fényképezni, de sajnos a kutya sík hülye volt, a lábammal birkózott végig, nem ment fel a kapuhoz, hogy együtt tudjam fotózni a tájjal.
Kb. 1 hete vettünk egy szánkót Korninak a Decathlonban. Délután kiment csúszkálni vele, próbáltam akkor is fényképezgetni, de nem lett sokkal jobb a helyzet.
Egyébként ma 8 hónapos Sunny és ma nem vacsorázott, ugyanis holnap reggel visszük ivartalanítani (és abortuszra).
Andrást a héten előléptetik, ő lesz az igazgatóhelyettes. Várható volt ez a fordulat, de nagyon büszke vagyok rá, megérdemli!
A héten mindkét gyerek félévi bizonyítványát kézhez kaptuk (Andriét online) és azt kell mondjam, mindkettő átlagon felül teljesített. Andrinak nem volt egyszerű az online oktatás, sok mindent nem értett és kedve se volt az egészhez, ehhez képest egy 2-ese se lett, a fizikát is kijavította (korábban lehetett beküldeni itthon elkészített kísérletet, azt most megnézte a tanár és 5-össel értékelte, így meglett a 3-as abból is). Ahhoz képest, hogy úgy indultunk neki, hogy nem érdekel, ha félévkor megbukik, ahhoz képest ez elég jó. Irodalomból még dicséretet is kapott.
Kornié is szuper lett, bár matekból 3-ast kapott, magyarból pedig 4-est (tudna jobbat!), fizika, kémia, biosz 5-ös, informatika dicséretes 5-ös. Még föciből is 4-es lett, pedig az elég nehéz. Sajnos angolból is csak 4-es, amit nem értek, mert szerintem elég jól tudja és nagyon szorgalmas. Egyébként soha nem volt még ennyire szorgalmas, mint ebben a félévben. - De erről már írtam.
Őszintén szólva nem vártam ennyit ettől a könyvtől. Mostanában olvastam néhány ilyen zenekaros-drogos-sztorit, azt hittem, ez is olyasmi lesz, de nem az volt. Sokkal több.
Likó Marcell tett róla, hogy ne legyen unalmas ember; még ha zenéje nekem nem teljesen tetszik (van jó pár dal, amit szeretek, de jó pár is, amit kifejezetten nem), ő maga mindig elérte, hogy a bandára figyeljenek. Sokáig azt hittem, hogy ez tudatos nála, de aztán hallgattam pár interjút vele és ez a könyv főleg meggyőzött, hogy nem: ő tényleg az, akinek mondja magát.
Ez egy nagyon klasszul narrált könyv: Géczi János, írónak mesélte el Marci a történetét, történeteit, és ezt ő úgy írta meg, mintha Marci írta volna a könyvet magáról. Gondolom, a többi könyvnél is valahogy így működik, amit más ír meg a művész szavaival, de eddig ebbe nem gondoltam bele. És bár úgy tűnik, mintha Marci írta volna, mégis csak GJ az író a címlapon. Érdekes megoldás.
Gondolom, hogy a magyar vonatkozás miatt, számomra sokkal hihetőbb, kézzel foghatóbb ez a történet, mint a Ministry-s vagy a RHCP-s könyv volt. Valahogy sokkal jobban elhittem. És persze Magyarország egy híres embernek is Magyarország: itt nincs, hogy kiadsz két lemezt és Malibuban veszel magadnak házat. Azok Magyarországon nem a zenészek… A mélységek is másfélék, mint Amerikában.
„Tetszett”, ahogy leírta a kapcsolatát a drogokkal: nem játszotta meg magát, nem tolt szent beszédet, őszintén leírta, hogy mennyire klassz volt az az időszak, de mégis úgy, hogy az olvasó elborzad…
Determinált volt a sorsa, szerintem – pozitív és negatív értelemben is. Nem tudom, hogy vége van-e ennek az időszaknak az életében, kívánom neki, hogy így legyen.
A zenei dolgok eleinte hiányoztak nekem, olvasás közben egyszer döbbenten jöttem rá, hogy a történet időpontjában már vagy 2 lemezük megjelent és ezekről nem is írt egy sort sem… De igazából szerintem senki észre se vette azt a 2 lemezt, eléggé rétegzene volt még akkor, és Marcin is úgy szaladt át az egész, mint a hideg töltött káposzta.
Amiért még nagyon tetszett ez a könyv, hogy sokat tanultam belőle: a gyerek az gyerek. Mindig gyerek. Nem segítség, nem támasz, hanem kicsi baba, akinek én vagyok a támasza és a segítsége. Nem szabad látnia a küzdelmeimet, a harcaimat, a gyengeségeimet. Úgyis látja…, felnőtt korábban összeáll majd neki. De itt és most én vagyok neki a legerősebb oszlop az életében, ami NEM dőlhet el, nem törhet el, nem látszódhat kisebbnek, gyengébbnek, sebezhetőnek. Nem tudom, van-e olyan szülő, aki ezt 100%-osan tudja teljesíteni –, főleg a mai világban. De így kellene működnie ahhoz, hogy lelkileg egészséges felnőtt lehessen egy kisgyerekből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése