2020. október 14., szerda

2020. szeptember 5.

Mónosbélen állítólag Batul-fesztivál van (nincs; a honlap szerint mára tervezték, de később lesz), Egerben pedig ma van a Jégkorszak kiállítás utolsó napja és terveztük a héten, hogy elmegyünk megnézni, de egyikből se lett semmi. Azért Egerbe elvergődtünk, de csak a szokásos köröket futjuk: könyvtár, ha nagyon muszáj, pláza meg Tesco.
A könyvtárhoz ma semmi kedvem nem volt, de nem is volt benn a kétoldalas listámról egy könyv se. Előjegyeztem párat, elvileg október elején jönnek vissza. A pláza-kaja megint vacak volt, nincs sült krumpli, a rizs unalmas. Vettem rántott cukkinit, de nem dobtam tőle hátast. Kaja után Andri lelépett haverokhoz, Korni meg elment Bogihoz, aztán ők ketten átjöttek busszal Mónosra kutyázni. Én még beugrottam a könyvesboltba és megvettem egy könyvet, amit Linszyy ajánlott és nagyon megtetszett. Andri el is olvasta félig egy ültő helyben és tetszett neki, szóval még meg is érte. Valamint meghívattam magam egy Boldizsár-sütire Andrással. Nem emlékszem a nevére, de elképesztő finom süti volt, valami kimaxolt krémes-szerűség. Mondjuk, tény, hogy finom sütik vannak a Boldiban, bár elég drágák és valahogy ez a pláza-cuki is nagyon idétlen. De néha, évente párszor belefér. 


Vége a nyárnak, elkezdődött az iskola és a hírek szerint egyre többen kapják el a Covid-ot. Pedzegetik, hogy a suli őszi szünetig tart majd, mert addigra annyian betegek lesznek, hogy megint karantén kell. Én eddig se voltam nyugodt, bár a nyarat úgy töltöttem, mintha semmi gáz nem lenne, azért örülnék, ha nem kapnám el. Már megint mennem kellene Gokiba, sajnos nyáron nem mentem; éppen nem is kellett (mivel most kellene, előtte meg júniusban kellett volna), de őszintén szólva a hátam közepére se kívánom… Most nem tudom, mi lesz, hogy újra mindenki beteg –, mintha nyaralni küldték volna a virnyát és most megint dolgoznia kellene… Sokan azt mondják, hogy azért, mert melegben nem terjed annyira a vírus, amit meg is értenék, ha nem lenne még mindig 45 fok… Egyébként én azoknak a táborát erősítem, akik inkább be vannak tőle tojva.
Andrinak Eger felé szájmenése volt, mesélt a suliról: a történelmet még mindig szereti, jó a tanár is, megjegyez mindent, nem is kell tanulnia. A felesége, az osztályfőnök tanítja a fizikát és a matekot, most olyan témát vesznek, amit szintén ért. A biológiát, kémiát is szereti, két előkészítős tanár tanítja és jók is az órák, bár szinte ugyanazt tanulják 1-e óta. Bioszból 4 órája van a héten, pénteken dupla, akkor általában kísérletezgetnek. Elvileg lesz majd több tanulmányi kirándulás is. Egyszer van 6 órájuk, a többi napon 7, de én nem a 7*45 perctől félek, hanem hogy itthon nem akar majd tanulni. Még nagyon az elején vagyunk...
Korni örömmel újságolta hét elején, hogy megkapta magyarból és matekból is azokat a tanárokat, akiket szeretett volna: matekból maradt a tavalyi, magyarból pedig Andri tavalyi tanára lett. De tegnap a régi tanár volt velük és kiderült, hogy a rosszabbik csoport kapta Andri régi tanárnőjét, aminek én egyáltalán nem örülök. Ijesztően hasonlít a gimnáziumi tanáromra, aki miatt megutáltam a magyart, bár ez Kornival nem fog előfordulni, mert már utálja...
Kotyvaszték: Ma Tárkonyos csirkecombragut főztem, némi változtatással: sertéshúst csíkoztam, hagyma pirít, rá hús, fokhagyma, só, bors, husit megfőz. Utána tettem bele mustárt, beletettem a zöldségeket: répát, karalábét, borsót, gombát, krumplit és ekkor szórtam bele a tárkonyt is. A végén felrottyantottam a tejszínnel. Olyan, mint a tejszínes raguleves, csak ez nem leves. 


Pénteken körtét is csináltunk befőttnek, de kicsit túlfőztük, így nem annyira finom. Van / lesz száz mázsa körténk; amennyire örültem ennek tavaly, annyira utálom most: állandóan gyűjtögetni kell és nem nagyon van hová tenni, ráadásul annyira nem is finom, nem ez a sárga puha mézédes, amit én szeretek, hanem zöld, vízízű és alig vássa a fogam.
Babaduma: Andri (kocsi) - ...piros színű. Korni: - Gyros-színű?

Nincsenek megjegyzések: