Ma főzőcskézős napom volt.
Reggelire amerikai palacsintát sütöttem, de mivel Egerben van a füzetem a recepttel, így kerestem hozzá a neten. A Street Kitchen-en természetesen volt recept, de azt hiszem, ez volt ez eddigi legrosszabb SK-receptem. Ezek a mennyiségek (240 gramm tejföl, 370 ml tej, 40 ml olvasztott vaj – az hány gramm szilárd?!) kivitelezhetetlen volt. Valahogy összekutyultam, aztán ki kellett találnom, a sütő melyik rózsáján süssem, hogy ne égjen oda fél pillanat alatt. A legkisebb lyukon kell sütni, a legnagyobb lángon és a fél tepsit betöltő nagy lapos palacsintát kell sütni, ami 2 evőkanálnyi a tésztából. Végül szuper lett, minden morzsa elfogyott.
Aztán nekiláttam az ebédnek. Találtam a szekrényben cuki uborkasavanyúságot, gondoltam, főzök hozzá valami jó zsíros kaját. Nagyjából ennek a receptnek az alapján raktam össze: főztem hozzá „tarhonyát”… - azt nem, hanem kiskagyló tésztát, amit egyszer András félreértésből hozott. A tésztát pont úgy főztem meg, ahogy a tarhonyát szoktam: pirítás után felrottyantottam vízzel és letakartam. Utána odatettem a húst sima pörköltnek, majd megfőztem a krumplit. Jó nagy darabokra vágtam és főzés után, remélve, hogy még nyers a közepe, nem öntöttem le róla a vizet…, de nem volt nyers, jó pár szétfőtt megint a lábosban, mint múltkor a rakottkrumplinál. Annyira nem… De szerintem nem a tűzhely az oka, hanem a krumpli, mert hideg rózsára tettem és úgy is szétfőzte magát a vízben. (Nem öntöttem le a vizet direkt róla, mert úgy voltam vele, ehhez a kajához inkább főjön szét, mint nyers maradjon! Mikor majdnem kész lett a husi, tettem bele kis fagyasztott lecsót, amit épp csak belepuhítottam. Aztán összekavartam először a tésztával, utána óvatosan a krumplival. Kicsit utána kellett sózni, de szuperfinom lett. Több krumpli kellene bele és több husi - vagy kevesebb tészta… Ja, és az uborkát elfelejtettem…
Aztán este, amikor András befejezte a komposztáló építését, együtt sütöttünk churros-t. Én bekavartam, ő megsütötte. Én kotyvasztottam hozzá csokikrémet is, de mivel nem volt keményítő, sem csoki, így teljesen más lett, mint a receptben – rosszabb is. Szóval melegítettem tejet, tettem bele két hatalmas kanál csokikrémet (kamu-nutella), aztán 3 ek csokipudingort, amit előtte kis tejjel bekavartam és 1 evőkanál kakaót. Ezt együtt felfőztem. Ízre ehető volt, állagra túl folyós és folyton valami kakaós pille ült ki a tetejére… A churros is vacak lett egyébként, bár az szerintem alapból is rossz: száraz sült tészta. De legalább ezt is kipróbáltam.
Ez pedig a szuper komposztálónk, ami maradék fából és drótból készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése