2020. február 28., péntek

2020. február 7.

Reggel családilag vonultunk a suliba, a tanári előtt váltunk szét: a gyerekek mentek órára, mi meg aláírtuk Andri felvételi lapját. Illetve a gyerekek sem órára mentek, hanem Lenkey-napoztak. Több program is volt, de csak arról tudok, hogy Szilvi volt robotozni és napokkal később Andri is benyögte, hogy az informatikatanára üzent Andrásnak, hogy csatlakozzon, ha tud. Tudott volna… Valamint Korni szerint voltak a Szépasszony temetőben (hol?) Lenkey-t megnézni. Izgalmas lehetett! (Amúgy csak a sírját, a Kisasszony temetőben). 
Még egy beszólása volt ma: - Emlős és…, hogy hívják a madarakat, tojós? (madárnak, hülye gyerek!)
Trónok harca: Végignéztem a Trónok harca 8 évadját. 9 hónapig tartott: az 1. évadot 2019. májusában néztem meg, aztán júliusban a 2. évadot, majd augusztus folyamán a 3, 4, 5, 6. évadot is benyeltem. Közben nagyjából párhuzamosan olvastam a könyveket, ezért is nem fejeztem be akkor, terveztem, hogy elolvasom hozzá a regényt. Csakhogy a maradék két kötethez azóta se volt nagy kedvem és különben sincsenek könyvek a két utolsó évadhoz, így a héten megnéztem azokat is.
Nagyon késve kezdtem el nézni a sorozatot, már majdnem vége is volt, mire erőt vettem magamon és ennek az volt az oka, hogy hányinger volt, ahogy hypolták. Mindenhonnan folyt, hogy mennyire fantasztikus és milyen szuper –, még az is így nyilatkozott róla, aki a negatívumait is felsorolta (pl. Szirmai Gergő) és nekem ez mindig gyanús. Nem is tudom, végül mi vett rá, hogy nekikezdjek, de kb. a 2. rész után már be is szippantott a sorozat…, ha nem az 1-nél, nem tudom. Az biztos, hogy annyira, hogy már én szégyelltem… Szerencsére nem nagyon volt közeg, ahol nyíltan rajonghattam volna, pedig ha lett volna, tuti, senkiről le nem szállok vele.
Én ebben a filmben mindent imádtam –, illetve hát, még most is. A szereplőket és a színészeket –, ezt így külön ráadásul, a történetet, a csavarokat, a középkort, a fantasyt, az intrikákat, a bosszúkat; még a brutalitás és a meztelenség is ritkán volt gusztustalan. Nem untam, volt, amelyik részt többször is megnéztem, annyira tetszett. Imádtam, hogy akiket gyűlöltem – kevés kivétellel – megkapták a magukét, akiket szerettem pedig győzedelmeskedtek – általában. Szerettem, hogy változott a véleményem szereplőkkel, helyzetekkel, tettekkel kapcsolatban. Tetszett a szereplők közötti kapcsolatrendszer, hiteles volt a változás. Külön jó volt mellé olvasni a könyveket, amik számomra kiegészítették a sztorit, bár tudom, hogy nélkülük nem lett volna ennyire jó –, furcsa kettősség. És hogy honnan tudom…? Hát, az utolsó évadból, amihez nem volt 1 évig (se 13 évig) íródott befejezés. 
Sajnáltam a végét, de főleg az utolsó 3 részt; valóban azt gondolom, hogy borzasztóan lerontotta az egész sorozatot. Sajnáltam, hogy annyira szaladtak a végével és 1 azaz EGY epizódnyi szünettel a fejemre borítottak kétvárosnyi hullát. Sok volt! Nagyon! Az ötlet jó volt: hogy legyőzték a királynővel a nagy sereget, de mégsem érzi stabilnak magát, hogy mindenki meghal, akit szeret, aki jó tanácsot adna neki és egyedül csupa rossz döntést hoz, hogy a félelme erősebb, mint a szerelme…, szóval volt itt ötlet, hogy mibe és hogyan bolondul bele Dany, de 1 azaz EGY rész alatt a nyakunkba borítottak mindent…? Hova siettek ennyire?! Nem adott elég pénzt a Starbucks
Így is nagyon jó volt, szerintem minden lépés jó volt, a végkifejlet, pont így…, de nem 2 rész, hanem minimum 4, de inkább 6 kellett volna ehhez.
Én minden döntéssel egyet értettem: ki legyen a király, ki hal meg / ki nem hal meg, kinek mi lesz a jövője; tetszett. De tényleg, sokkal lassabban kellett volna. Ez az egy hibája volt, de ez sajnos nagyon nagy hiba!
Extrák: 1. Különleges szereplő: Iain Glen. Nem is tudom, hány részen keresztül agyaltam rajta, honnan ismerős ez a színész, mire rájöttem, hogy 1990-ben ő volt Hamlet a Rosencrantz és Guildenstern halottban, kicsit fiatalabb formában.
2. Zene: Az egyetlen olyan sorozat, aminek MINDIG végighallgattam a főcímzenéjét, annyira tetszett! Időközben készült hozzá vagy négymillió feldolgozás, pl. eljátszotta Nuno Bettencourt és a PASO, egy ügyes videós pedig az egész főcímet átdolgozta egy nagyon menő videóban:

Szeged harca


3. Mémek: A 8 év alatt a több millió rajongó hozta magával a sorozat-mémeket. A „Winter is coming” alap, de van egyéb is, egész mém-gyár épült a GoT-ra. Nekem ezek a kedvenceim (jelenleg):




Legcukibb:

Nincsenek megjegyzések: