Délután ének óra volt nálunk. Andri becsődített 2 lányt és 3 fiút a „hatalmas” szobájába. A legjobb haverokat. Énekből kellett csoportmunkában rajzot készíteniük az Alföldről: népviselet, dalok… Szuper rajz lett, mindenki belerajzolt vagy beleírt, igazi közös munka volt! Csináltam nekik popcornt, nem is szórták szét nagyon..., vagy felszedték a földről... Közben Lil Peep-et ordíttatták és ordították. Majdnem 3 órát itt lógtak, cuki banda! Mivel napok óta nincs idebenn természetes világosság, mert odakinn be van borulva, így nem tudtam itthon normális képet csinálni a kész műről. Utána meg elvitte Andri suliba, ott meg senki se csinált.
Az egész kép:
A lényeg:
Vettem végre 12 lyukú muffinsütőt. A Tesconak van kétféle saját márkás tepsikollekciója, a jobbikat vettem meg, de szerintem ez se fogja bírni sokáig. A muffin is olyan süti, kaja, hogy kétszer csinálok, harmadjára már nem fog kelleni senkinek, hiába totál más… Egyszer, 2014-ben, a gyülis hálaadáson ettem egy nagyon durva muffint: olyan volt, mint a muffinkapszliba gyömöszölt sajttorta, és ami még megdöbbentőbb volt, hogy közepes kapszliban volt nem is a nagy méretűben. Keksz volt az alja, rajta sajtrém, a tetején karamella. Egy angol táboros kislány hozta, egyébként, ő csinálta. Emlékszem, hogy erővel kellett visszafognom magam, hogy ne tömjem kettesével. (Ehhez hasonló.)
A már többször is elkészített tojáslepényt most kipróbáltam másképpen: az egyik Tasty-s recept, a Skillet breakfast hash alapján sütöttem alá rösztit (hash brown). Sokkal tartalmasabb, finomabb! Kicsit féltem a krumplireszeléstől, de nem egy nagy kunszt, főleg robotgéppel… (ja, nekem olyan is van?)
Egy év az életemből-kihívás:
268. Mi volt a legjobb dolog, ami ma veled történt? Andri és haverjai. Igazából ezt várom Mónosbélben is, hogy legyen hová hívni a barátokat; leülni egy kávé mellé a konyhába, bográcsozni az udvaron...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése