Megházasodtunk.
Délután aláírtuk a szerződést, miénk a mónosbéli ház. Kocsival mentünk a városba, 1 db parkoló volt a Belvárosi Udvarban, onnan kutyagoltunk be az ügyvédhez. Ott vártunk kb. 10 percet, míg megérkeztek az Eladók, és kb. 10 perc alatt lezavartuk a dolgot. Aztán ők elmentek, mi lefizettük az ügyvédet és mi is mentünk. A szerződés szerint október 5-ig kell kiköltözniük a házból, de azt mondták, hogy szeptember utolsó hétvégéjén ideadja a kulcsokat. Bár tulajdonképpen már ma este ott alhatnánk (ha lennének ott bútoraink), hiszen Eladóék is ott éltek eddig, de lesz ezer dolgunk, és mivel nagyrészt egyik a másik után következik, így időbe fog telni, mire ténylegesen kiköltözhetünk. András pedzegeti, hogy még a télen kimegyünk, de szerintem tavaszig nem… Mindenesetre nem sietünk.
Szerintem a legnehezebb megfőzni a rizst és a tarhonyát. Eszter régen elmondta a rizsfőzés titkát, amit én pontról pontra betartottam és az esetek 89%-ában vacak kőkemény maradt a rizs. Úgyhogy, ha nem akartam ropogtatni, megfőztem vízben és gumiként ettük. Persze senki sem tudja elmondani rendesen, hogy kell; van, aki rotyogtatja pár percig (az mennyi?), mielőtt lezárja a gázt, majd ráteszi a fedőt, hogy párologjon, de olyan változatot is hallottam már, hogy végig kis lángon rotyog és így párolja. „Néha leragad, de az nem baj” –, hát nem mondod… Szóval a lényeg, szerintem a tuti recept: 1 adag rizst pirít, sóz, rá 2 adag forralt víz, együtt addig forraljuk, míg rotyogni nem kezd, közben bele-belekavarunk, hogy ne ragadjon le. Aztán gáz lezár, fedő, törlőruha és párolog magában 20-30 percet (lehet, hamarabb is kész, én addig szoktam békén hagyni). Ez persze nem mindig sikerül: van, hogy kevés a víz, van, hogy kevés ideig hagyom békén (kevesebb, mint 20 perc), vagy akkor épp sok volt a víz…, rizsféle is válogatja, mindenesetre az esetek 89%-ában sikerül, a maradékban vagy recseg vagy vizes marad.
A tarhonyát is hasonlóan csináltam eddig, annyi különbséggel, hogy azt a pirítás után nem rottyantottam fel dupla adag vízzel, mint a rizst, hanem apránként tettem hozzá a vizet, közben kavargattam és amikor már „majdnem jó” (olaszul al dente) lett, akkor zártam le és fedtem le hasonlóan, mint a rizst. De ma… kipróbáltam a rizses módszert a tarhonyához. És szuper lett! Lassan megtanulok főzni…
X-Men-kihívás folyt. köv.:
X-Men 6. Farkas. Amikor először láttam, nagyon gyűlöltem ezt a részt. Az egész japánozás, kardozgatás és ez a fickó a halhatatlansággal nagyon kiakasztott. Ha ő nem akar meghalni, más miért akarna? Hülyeség, hogy Logan meg akar, senki se akar. Másodjára megnézve is hasonlóan éreztem, bár most mást is láttam benne, a Jane-ügy „megoldását” például. Bár ez a csaj pont úgy nézett ki, mint ő. Igaz, szeretem Logant, de nekem valahogy, amikor a háttérben van és néha vicceseket mond meg odacsap, valahogy jobban tetszik.
X-Men 7. Az eljövendő múlt napjai: Az elmúló jövés menése. A film legjobb tulajdonsága, hogy a fiatal és az öreg Xavier/Magneto is játszik benne. És persze Quicksilver, bár nem tudom, ő minek szerepel az X-menben, ha nem szerepel benne. Most ez a sztori vele kapcsolatban, hogy talán Magneto az apja? Kit érdekel? Nem tudom, miért, de én ezt untam kissé. Végig csak kergetőztek. Azért volt benne egy jó beszólás: Hank: Segíthetek? Logan: Igen. Mi lett az iskolával? Hank: Már évekkel ezelőtt bezárt. Talán apuka? Logan: Remélem nem.
Egy év az életemből-kihívás:
246. Melyik a legkedvesebb iskolai emléked? A kisdobosavatás. Nem nagyon emlékszem már az egészre, csak annyira, hogy fogadni kellett avatót: engem anyu egyik munkatársának a fia (talán Zoli…?) avatott. Én egy fostaliga 10 kilós kicsi lány voltam, ő meg egy nagydarab srác, úgy magasodott fölém, hogy még féltem is tőle. De kedves volt és még egy könyvet is kaptam tőle (kellett ajándékot is adniuk, szóval inkább az anyukájától) és annak nagyon örültem! Élénken él bennem az emlék, de fogalmam sincs, ki volt a srác…, azóta se.
247. Melyik szerinted a legszebb hely, ahol valaha voltál? A Balaton. Minden oldalról, közelről, távolról, mindenhogy szeretem. De Szarvaskő is különlegesen szép. Ja, meg az új otthonunk…
248. Kivel beszéltél ma először és miről? A gyerekkel, hogy megvan-e a tesicucc.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése