Ma voltam GPT-vérvételen és foglaltam Korninak időpontot orrászhoz. A kartonozóban még soha nem hallottak az Enikő-javasolta dr. Pribelszki Erzsébetről, ezért beírt egy „nem túl kedves” fickóhoz, majd átírt egy „kedves nőhöz”. Csütörtökön megyünk.
Este szülői értekezlet volt a suliban. Előtte beugrottam a Dm-be és bevásároltam a fészbukra. Vettem megint tusfürdőt, citromosat és déligyümölcsöset, egy sokak által dicsért kaktuszos arcmaszkot, arctisztító kendőt (és még odahajítottam a képre a hétvégén vásárolt arcradírt és színfogó kendőt). A tusfürdők elég jók, bár a mentás erős illatú. A kaktuszos maszk sajnos nem annyira jó, mint amennyire ájuldoztak tőle: nem is maszk, inkább krém, amit használat után le kell mosni az arcról és a fele rajta marad… Az arctisztító kendő is jobban hangzik, mint amilyen, bár az legalább nem volt drága. Az arcradír régi kedvenc, valóban hatásos, a színfogó is működik, bár András szerint hülyeség.
17:00 órakor kezdődött a szülői értekezlet. Korni le akart jönni velem, ugyanis „megbeszélték” Zoéval, hogy ő is megy és együtt lógnak, míg mi benn szenvedünk. Ez így is történt, leszámítva, hogy Zoé bement az anyjával a szülőire, Korni meg halálra unta magát a portással.
Most is a tornaeremben kezdtünk közös összeröffenéssel, melynek lényege az volt, hogy a szuper Lenkey mennyire szuper lenne, ha nem járnának oda gyerekek… –, avagy a „ki fogjuk rúgni azokat, akikkel probléma lesz” (8-osokról van szó…, elég életszerű, hogy kirúgják őket). Az ominózus eset egyébként ezredjére is az, hogy bizonyos tanárok nem tudnak kezelni egy tízfős csoportot sem (7. óta szinte minden második órán szét van szedve a 20 fős osztály), ami nem baj, mert én egy kétfős csoportot se tudok, de nem is hazudom magam tanárnak… A másik meg a telefonprobléma, amit szintén képtelenek kezelni: nem akarják/tudják 100%-osan megtiltani, de abszolút nem tudják felhasználni sem, hogy pl. beépítenék az órákba és akkor lehetne használni ellenőrzötten. A jelenlegi 8-osokkal való negatív példálózás nem is lenne annyira gáz, ha nem példálóznának a tavalyi 8-kal, mint pozitív példával: hogy ők mennyivel jóneveltebbek és együttműködőbbek voltak, bár én a kis színész srácon kívül – akinek nem mellesleg adottsága van hozzá –, nem nagyon láttam mást együttműködni… Az meg, hogy március 15-én szuperműsort csináltak, nem feltétlenül az ő érdemük, hanem a felkészítő tanáré is; Andriéké is volt annyira szuper 2016-ban. Szóval nem értem, mire a példálózás…
Mivel mindkét gyerek felsős, így egyszerre van a szülői, mindig dilemma, melyikre üljek be (illetve üljünk be Szilvivel, ugyanis, ahelyett, hogy egyikőnk az egyikre menne, másik a másikra és így mindkettőnknek lenne tuti infoja mindkét osztályéról, mi nyilván egymás seggében vagyunk és ugyanarra megyünk). Tavaly szeptemberben úgy gondoltam, fontosabb a 7-es értekezlet, mint az 5-es, de nem történt semmi lényeges, úgyhogy 2. félévben inkább az 5-esre ültem be…, de ott se nagyon volt semmi. Valószínűleg nem is érdekes ez már, egy 11 és egy 13 éves át tud adni információkat, nem kell előre feljegyzetelnem. Lényegében csak az osztálypénzt befizetni van értelme bemenni (sőt, azt se, mert Korninál most se volt ott a csaj, aki szedi, Andriéknál meg évek óta számlára fizetjük), szóval nem sok értelme van a szülői értekezleteknek.
Dolgok, amiről beszéltünk, de minek…,
… mert már tudunk róla: felvételi előkészítők lesznek a suliban magyarból és matekból, a Dobóban egy csomó tantárgyból és egyéb iskolákban is. Lesz majd nyílt nap…, akármi. Januárban felvételi. Kvázi, utána vége is az iskolának.
… mert kit érdekel: lesz kirándulás az Audi-gyárba és a visontai vagy a paksi erőműbe –, de nem az osztálynak, hanem „érdem szerint”, vagyis csak 5 kitűnőnek. Már 5. osztály óta tudjuk, kik fognak menni, rettentő izgalmas.
… mert még semmi pontosat nem lehet tudni: ballagás, tánc, tanárbúcsúztatók. Ha lesz info, szólnak és lehet majd virítani a lóvét. Izgi. (Habár tényleg az…, terveink szerint már Mónosbélre szervezzük a ballagási vacsit és akkor látja először a család is a házat).
Szóval kb. ennyi volt, még utána „négyszemközt” (illetve az asztalánál pakolászva) kérdeztem meg az osztályfőnököt, lehet-e tudni valamit a jogsiról (14 éves kortól lehet kismotorra jogsit szerezni; Andri szeretné), ő semmit se tud róla, szerinte itt ilyen sosem volt. András szerint kizárt… Megjegyezte, hogy nagyon „extrém” Andri haja, mondtam, hogy le fogja vágni nem soká, mert a ballagási képre szeretne normális frizurát (azt nem mondtam, hogy a normális az csak a színre vonatkozik).
Nagyon finom, nagyon menő, de egészen egyszerű kaját csináltam tegnap! A neve Brokkolis csirkés sajtos kobler, bár én nem brokkolival főztem, hanem zöldbabbal és borsóval. A pogácsa-izé a tetején, ami nekem kevesebb tejjel és több liszttel készült (sűrű galuska-állagú a tészta) elképesztően finom! A koblert egyébként édesen, gyümölccsel szokták sütni, de az nekem nem annyira jött be, valahogy mindig túl savanyú, de így, sósan nagyon jó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése