Terv: délelőtt András kertészkedik, aztán 14-kor bevisz, 18-ig fest és együtt haza. Valóság: reggel nagy eső, szél, így nincs értelme itthon maradnia, bemegy festeni. Kornival mentem Egerbe, előtte csináltam tükörtojást, de azért bementünk a Mekibe: fánk, fagyi, kóla. Csoda, hogy 100 kiló vagyok.
Thomas Savage: A kutya karmai közt: Nagyon tetszett ez a regény! Lassú, feszültségekkel teli minden oldal; bármelyik pillanatban várod a kirobbanást, aztán a végén, amikor más jön, csak lesel, hogy de miért…, és mire csalódva becsuknád, még mindig a miérteket keresve..., beüt az utolsó mondat!
Két tesó, egy „pipogya” és egy „vagány” – a pipogya nem pipogya, csak normális, a vagány pedig egy igazi bunkó, önző tapló. A „birtok ura”, a nagy cowboy, aki már kisgyerekként a nagy híres cowboy-jal lógott…, más története sincs, hiszen nem is történt vele semmi. Mindenki retteg tőle, pedig a szájkaratén kívül semmit nem csinál, arrogáns, önző, valakinek jól be kéne vernie már a pofáját. Persze nem véletlenül ilyen rohadék valaki –, valami biztos történt vele, amitől ekkora gyökér. Hát, igen, persze, a könyv közepétől sejted, mi a tikkje és azt hiszem, végül is nincs kimondva, de célozgatva rá többször is.
A kötélfonást nem nagyon tudtam hová tenni; azt hittem, ő tervez valami rosszat, de aztán azt is, hogy pont jót (még ha tudat alatt is), de aztán mégis más történt.
Nagyon ütős a vége!
És tetszett az indiános közjáték is…, már ha tetszikelni lehet a fajgyűlöletet.
A könyvből készült filmet októberben láttam, kevésbé tetszett, mint a könyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése