Valahogy lett 1 óra többletem a munkahelyen, így elengedtek 9-kor. Robogtam, hogy elérjem a buszt, ami abban az órában nincs. Szerencsére András is végzett, így nagyjából odaért értem, mire a következő busz befutott. A vasútállomáson van wifi, szóval jobb volt netezni, mint dolgozni, de igazából nem sokat ért. Bementem a lakásba, válogattam ki pár ruhát munkatárs kislányainak. Ezeket még Alcsinak tettem el, a fiúruhákat már Tomika is kinőtte.
Találtam pár kazettát is, az egyiken apám hegedül. A gyerekek elképedve hallgatták, sőt, Andri megkérdezte, felhasználhatja-e valami repbetétnek. Hiába…, a vér nem válik vízzé.
Rendesen elbeszéltünk egymás mellett Andrással. Megbeszéltük, hogy ő fog a fonós héten hozni-vinni, ezért bevállalta a jövő hetet ügyeletre, hogy akkor bejár 6-kor, de nekem a munka csak keddtől kezdődik, ő meg hétfőtől megy 6-ra… Ráadásul neki egy hétig tart, nekem 10 napig…, habár sokan azt pedzegetik, hogy ki fog tartani hónap végéig. Jól megszívattam magam! 4:55-kor indul Mónosból a busz, amivel beérek 6-ra és még helyi járatozni is kell. Hullafáradt leszek! Ráadásul senki nem lesz ott, akire számítottam, mert a többieknek volt annyi esze, hogy nemet mondjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése