Tegnap kinn birkóztam agilityztem a kutyával a farakáson, amikor egy óriási kullancsot pillantottam meg a lábán – megint. Szerintem a farakás dugig van kullancsokkal és onnan (is) szedi össze (meg persze a nagy fűből). Persze elkaptam és kivégeztem, közben pedig csodálkoztam, hogy egyáltalán észrevettem. Most nem tudom, hogy én vagyok ilyen ügyes / szemfüles / szerencsés vagy a kullancsok ennyire bambák…?
Este esett az eső és fújt a szél, de reggel Sunny szőre teljesen száraz volt, vagyis egész éjjel fenn aludt a teraszon. Délelőtt elvittük állatorvoshoz 4 hónapos oltásra; ez most jó ideig az utolsó, már a veszettség elleni. Senki nem várt előttünk, gyorsan bejutottunk, a doki rutinosan, hatékonyan dolgozott, csak éppen én nem tudtam követni, így fogalmam sincs, mikor kell legközelebb vinni, mikor kell beadni neki a féreghajtót, amit csak ideadott, mert nem rég kapott és végül is milyen kullancs elleni szert javasol a nyolvanszáz közül, aminek még a nevét is felírta… Gyógyszert, mit én nem szeretnék, mert állítólag káros a májára, nyakörvet, de azt nem annyira szeretem, szóval marad a spot-on. Annyira „gyorsan és hatékonyan” haladtunk, hogy a végén elfelejtettem fizetni, úgy szóltak utánam, hogy 5e píz lesz.
Tegnap kimentem vele bóklászni az udvarra, engedtem neki, hogy ásson, sőt még videót is csináltam róla, ahogy nekifeszül a hátsó lábaival. Gyönyörű a bundája is...
A (félig)kész mű:
A mai kaja „basszus, ez sincs itthon”-creamy tuscan chicken volt: nem volt paradicsom, helyette gombát tettem bele és találtam a hűtő sarkában egy kevés félig rohadt spenótot.
A miskolci kórház egyik bohóca, aki egyébként a színházban színész, koronás lett. Tesztelték, mást is a színházban, többen is pozitívak lettek. 1 napig lázas volt, köhögött, most semmi baja, de még be van zárkózva. A barátai, ismerősei naponta hordják neki a rengeteg jobbnál jobb kaját, ő meg lefényképezgeti és kiteszi a fészbukra köszönetképpen. Kíváncsi vagyok, ha mi karanténba kerülnénk, rólunk ki gondoskodna…, szerintem senki. Akik szeretnek, innen 200 km-re élnek, a többieket pedig akkor veszítettem el, mikor betettem a lábam Mónosbélre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése