2020. április 9.

Ma elkezdődött a tavaszi szünet, ami csütörtökig tart. Közben lesz egy karantén-húsvét. Eredetileg mostanra terveztük volna a kiköltözést Mónosbélbe és így idén nem mentünk volna haza Körösladányba húsvétozni, de így, hogy hetek óta itt lakunk, már szívesen mentem volna. Mindenesetre tanulni nem kell… -lene, de mégis kell, mert van jó pár elmaradt lecó.

Lucian Freud: Lány kismacskával

Pár napja próbáljuk a több mint 6 éve bentlakásos macskát kinti életre szoktatni, de nem igazán hajlik rá. Mintha most, hogy kinn lehetne, hirtelen rájött volna, hogy mennyire szeret benn lenni. Persze az egri rutinja itt is működik: hajnali 4-kor kel és bóklászik, csak míg Egerben már kitaláltam, hogy mit hová kell tenni előle (és még úgy sem tudtam mindent elpakolni), itt mindig akad valami, amivel játszani tud. Ma reggel az asztal körül kergetett valami kattogós akármit. Első mérgemben kiraktam az udvarra némi száraz kajával, de pár perc múlva kaparta befelé az ajtót (és a vadiúj szúnyoghálót, amit 1 nap alatt tönkrevágott), úgyhogy inkább beengedtem és nagy nehezen lekushadt. 

A hajnali macskakergetés után 10 körül keltünk (mert persze mindenki felébredt a randalírozásra). Érdekes, mert azt hittem, nem fogok tudni sötétítő nélkül ezerfokos napfényben, de tudok…, sajnos. Reggelire csináltam bundás kenyeret a félszáraz kenyérből. Nem sokáig bírja a kenyér, hamar megszárad, vagy – ami rosszabb –, megpenészedik. Persze van fagyasztott kenyér, de az csak melegszendvicshez jó.

A macskáról még annyit, hogy már benti cicaként is egy igazi vadállat volt. Két kisgyerekkel nőtt fel, szóval megtanulta megvédeni magát, de igazából sose volt lusta szobacirkáló, mindig menni akart, mindig játszott, vadászott valamire. Ez itt sincs másként, annyi a különbség, hogy itt nem széthagyott vackokra vadászik, mint a lakásban, hanem élő prédára az udvaron: egérre. És hihetetlenül ügyes, szinte az első nap fogott egy egeret! De sajnos nem lett megdicsérve, mert az a majom behozta a félig még élő és visítozó egeret, majd amikor próbáltuk kizavarni az amúgy is csupa adrenalin macskát, ijedtében elejtette és bemenekült az ágy alá. Így kénytelenek voltunk mi megfogni a félholt cincint és kihajítani. Gyanítom, ezt még meg fogja párszor csinálni…

András csinálja Andri szobáját. Át kell festeni az összes ajtókeretet, a kék szoba vörös-barna-piros színt kapott. Hullafáradt és szétmegy a dereka, ezért utálja, de közben ez valahol alkotás neki és a végén azért látom rajta, hogy úgy érzi, megérte kínlódnia. A festék miatt menni kellett megint OBI-ba; vett egy bútorlapot a melegszendvicssütő alá –, bemelegszik az alja és átmelegíti a pultot, félek, hogy felpúposodik. A csapnál így is van rajta egy nagy pukli az illesztésnél. Vett egy szuper, rövid nyújtófát is és elhozta otthonról a nyújtódeszkát, amit egyébként nagyon utálok, mert nagy dög fadeszka. Összecsavarható szilikont sehol nem találok. 

Andri kapott fizikából egy 5-öst, azért, mert bepipáltuk, hogy megcsinálta az összes házit. Mondjuk, bizonyítani nem kellett, hogy tényleg megcsinálta-e… Ez ugyanaz a tanár, aki egy hete órai munkára 1-est adott.

Babaduma: András pakol a szekrényből, néha mondja, mit talált (az Eladó itt hagyott egy csomó cuccot): - Faseb-kezelő. Én: - Fasságkezelő?!